Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 szerződések 2 

1965 – egyesítés, ESZAK, EGK, EUROATOM = Európai Közösségek (EK).

Tagja lehet bárki, aki európai és demokratikus berendezkedésű. Nincs határidő.

(Az EK jogi személyiség, az EU nem az. 1992-től csak az EU-hoz csatlakozhat az új tagállam.)

 

Struktúra (EGK):

-          Bizottság: 9 tagja van (Francia, Olasz, NSZK: 2-2 tag, Benelux: 1-1 tag). Független szakértőkből áll, akik a közösséget képviselik. Feladata a döntés-előkészítés.

-          Miniszter Tanács: kezében van a végső döntés.

-          EU Parlamenti Közgyűlés: konzultatív testület, szűk körben együtt dönthet a Miniszter Tanáccsal.

 

1945-57 – megelőző szakasz az EGK megalakulásáig.

 

1957 –73 – I. szakasz. 1973-ban csatlakozik GB, Írország és Dánia. A struktúra kialakulása

 

1973-85 – II. szakasz. Europesszimizmus.1973-ban gazdasági válság. Breton Woods

összeomlik – mindenki saját magával van elfoglalva.1981-ben Görögország, (1986-ban Spanyolország és Portugália) csatlakozása.

 

1985-92 – III. szakasz. 12 tagállam.

 

1992 – 2001 – IV. szakasz. (Maastricht). 1995-ben csatlakozik Svédország, Finnország és Ausztria (15 tagállam). A Közép-Kelet Európai országok beadják csatlakozási kérelmüket.

EU – gazdasági óriás, politikai törpe, katonai hangya. (Szimbólum 12 csillag.)

 

2001- V. szakasz. Az Euro bevezetése. Az EU újabb bővítése.

 

1957-73

A 6 tagállam közötti kereskedelem 40%-al nő, a vámterhek 10%-al csökkentek.

1968 július 1 – megalakul a VÁMUNIÓ. (Nincs belső vám, harmadik ország felé egységes külső vámpolitika). Aktivizálódnak a külkapcsolatok, megjelennek társulási szerződések (Görögország, Izrael)

1961. októberében beadja GB a csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. De Gaulle, aki 1958-ban visszatért a hatalomba, nem engedi be az angolokat (visszaköszön Messina, 1955-ből).

 

1960. május – Stockholm: megalakul az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) – GB, Dánia, Norvégia, Svédország, Írország, Ausztria, Svájc. A társulás lényege, hogy egymással szemben lebontják a vámokat.

A probléma az, hogy mindegyik az EGK-val kereskedik, és nem egymással.

 

1961. április – Harold Macmillan GB ME (1957-63) Kennedyvel tárgyal, amely után kiderül, hogy az USA-nak nincs szüksége külön kapcsolatra GB-val. Ezután GB (valamint Írország, Dánia, Norvégia) beadja csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. 1965-ben újra beadják. 1968-ban De Gaulle távozik a hatalomból.

1973-ban GB, Írország és Dánia csatlakozik az EK-hoz. (GB – 51%, Írország 83%, Dánia 63% szavaz a csatlakozás mellett.)

Az EK mezőgazdasági támogatásán keresztül minden egy fontra hatot kapott Írország.

Az 1904-ben függetlenné vált Norvégia 1972-ben hatalmas olajjövedelemre tett szert. Valamint az IAC-kvóta korlátozta Norvégia tengeri halászatát – ezért Norvégia visszautasítja az EK tagságot.

 

De Gaulle számára a francia szuverenitás és vezető szerep elengedhetetlenül fontos volt, maga az EK is zavarta őt. Ennek következtében létrejön a Fouchet-terv: külpolitikai egyeztető folyamat. Külön bizottságok védelemre, kultúrára – valamint külön közgyűlés tervezete. A Miniszterek Tanácsában egyhangú szavazás, valamint francia javaslatra minősített többség (megbukott).

 

Közös agrárpolitika - Közös kassza, amiből fizethetnek. Költségvetési eljárás, amit a parlament kezébe helyeznének. De Gaulle ezt megvétózza – üres szék politikája (1965. júliusától 1966. januárig Franciaország nem megy el a Tanácsba).

 

Luxemburgi-kompromisszum (hallgatólagos) – ha a Római szerződés bizonyos kérdésben minősített döntést követel, de valamely tagállam létérdekre hivatkozik, akkor egyhangú döntéshez kell áttérni. Egyhangú döntés, ha mindenki egyetért vele. (1985-ig volt érvényben a LK, Jacques Delors a Római szerződés módosításával a LK-t hatályon kívül helyezte.)

 

1973-tól euroszkepticizmus. A gazdasági rend megbomlik, a tartós fejlődés botlik.

Kondratyev (orosz közgazdász) cikluselmélet – a világgazdaság fokozatos ciklikusságban változik. Felemelkedik, majd lesüllyed. 1973 egy mélypont (olajárrobbanás).

 

Bretton Woods-i rendszer alapelemei: a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása, a Nemzetközi Valutaalap, és a Világbank. Rögzített árfolyam – az egyik valutának valamely másik valutához viszonyított ára nem változik. Minden árfolyamot aranyban kifejezve határoztak meg – aranyalapú rendszer. Egy uncia arany 35 USD. (II. VH előtt a valutaárfolyam az aranyhoz volt kötve. A II. VH alatt az európai országok pénzüket és aranyukat az USA-ban tartották)

 

1973. október 6-24 - Jom Kippúr háború (előzménye az 1967-es Arab-Izraeli háború, amelyben Izrael megszállja a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot). A Szuezi-csatornánál folyamatos arab mozgósítás, majd 100 Km-es behatolás a Sínaira. (Ennek eredménye Camp David-i béketárgyalás - 1978.)

 

Csökken az arabok olajkitermelése, az olajár pedig megnő. Emellett véget ért a Vietnami háború is 1973-ban (nem USA győzelemmel) = nem lehet az aranyhoz kötni az USD-t. A Bretton Woods-i rendszer összeomlik. 1815-től harminc éves ciklusok vannak a gazdaságban a Kondratyev-féle cikluselmélet szerint.

 

Az európai intézményrendszert hat tagállamra szabták, és a nyolcvanas évek közepén már tizenketten vannak, így nehéz összeegyeztetni az álláspontokat.

 

Az 1970-es években a mezőgazdasági politika kialakítása.

Regionális politika: 1975 – Európai Regionális Fejlesztési Alap - feladata a Közösségen belüli regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentése.

A közös halászati politika szintén az 1970-es években indul el. (Dániával együtt Grönland is tagja az Ek-nek, amely 1721 óta gyarmat és 1953-ban integrálódik Dániába. 1978-ban területi autonómiát kap Grönland, majd 1981-ben az EK-i tagság ellen szavazott és kilépett belőle.)

 

GB költségvetési vita és Thatcher (ME 1979-90)

1961 óta folyamatos GB kérelem az EGK/EK irányában, 1973-ban csatlakozik. Azonban GB nettó befizető - többet fizet be, mint amennyit kap. (A közös bevétel 80%-a az agrárpolitika finanszírozására megy el.)

1984-ig vita. Franciaország szerint – amit befizet, az már nem az ő pénze (a franciák a mezőgazdaságból sok pénzt kapnak vissza).

1984 – Fontainebleau-i csúcson kompromisszum született. Thatcher: I want my money back! – a GB által befizetett pénzösszeg 2/3-át visszakapta.

 

1981-ben Görögország csatlakozik az EK-hez.

 

1986-ban Spanyolország és Portugália a demokratikus folyamat megerősítéseként csatlakozik az EK-hez. (Előtte Franco (1936-75) és Salazar (1932-68) féle diktatúrák). Az EK, mint politikai stabilizáló tényező (még bipoláris világ van, a háború még elképzelhető).

Spanyolország és Portugália is kedvezményezett a regionális politika valamint a mezőgazdaság terén is.

 

 

Európai Szerződés az Európai Alkotmányért – jogilag szerződés, politikai értelemben alkotmányi funkciót tölt be.

 

Jacques Delors – 1985-95 az Európai Bizottság elnöke. A francia szocialista párt tagja. Az 1940-es években még kereszténydemokrata volt. Az ötödik köztársaságban a kereszténydemokrata párt több részre szakadt (Giscard centrista, mások balra tartanak).

Delors szerint a válságból kiút az előremenetel – szorgalmazza az integráció fejlődését.

1985 - Fehér Könyv (belső szabályozás) – létre kell hozni a tőke, az áru, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását.

Ennek azonban voltak akadályai:

1.      Országhatárok

2.      Fiskális, adózási (két adófajta: jövedelemadó; ÁFA, amit egységesíteni kell – egyes országokban az ÁFA egy szociális eszköz: GB)

3.      Technikai kérdések – szabályok egységesítése.

4.      Munkaerő áramlás – diploma egységes elismerése, átjárható képzés.

5.      Multinacionális vállalatoknak is problémát jelentenek a különböző országok.

 

Az EK vetélytársai: USA, Japán, SU. Ugyan a SU kidőlt a sorból, de gazdaságilag az EK így is csak a harmadik. Az 1980-as évek közepén Kohl, Mitterand nyitott az integráció mélyítésének kérdésében – gazdasági élénkítés következik.

 

1986. december Luxemburg - Egységes Európai Okmány aláírása (SEA - Single European Act). Életbe lép 1987-ben, ezzel megteremti a közös piacot (áru, tőke, szolgáltatások, munkaerő szabad áramlása).

Nemzeti létérdek esetén – egyhangú elfogadás szükséges. (a többség lehet: egyszerű, minősített, egyhangú).

A Tanács elnöke a kompromisszumban érdekelt.

Az Egységes Európai Okmány elfogadásával hatékonyabb az EK működése.

 

Új jogosítványok az Európai Parlamentnek: Együttműködési eljárás – az EUP beleszólási jogot kap a döntési mechanizmusba. Vétójoga van a társulási szerződések ügyében.

 

Határrendszer problematika: 1995. Schengeni egyezmény értelmében a belső határokat teljesen lebontják (csak egy közös külső határ van) – GB nem támogatja.

Közös piac – szociális kompenzációs tervezet. 1989. szociális charta. Thatcher nem írta alá, helyette a szociális kedvezményeket leépítette és pragmatista politikát folytatott. Gb-ban olcsó volt a munkaerő (mivel nem volt az államtól szociális támogatás), a nemzetközi vállalatok ezért GB-ba mentek (az összes európai beruházás 40%-a ide került). Az olcsó brit munkaerő viszont távozott az országból.

Az 1990-es évek elején a SZU összeomlik, egypólusú világrend alakul ki. Az EK identitásválságba kerül (nincs közös ellenség).

A Közép-Kelet-Európai országok elkezdtek nyitni az EK felé. Vajon az EK képes-e befogadni ezeket az államokat. (Az USA-val és Japánnal is tartani kell a versenyt).

Gazdasági unióra van szükség – gazdaságpolitika egyesítésével, közös pénz megteremtésével.

 

1991. december - Maastrichti szerződés

Az Európai Közösségek név Európai Unióra változik. (Jogi személyisége az EK-nak van)

A SU blokk összeomlásával a semleges államok jelentkeznek.

 

(EK felépítése – ESZAK, EGK, EUROATOM)

 

EU felépítése (pillérei):

-          Európai Közösségek (a legfontosabb)

-          Közös kül- és biztonságpolitika (CESP)

-          Jog- és belügyi politika (JHA)

 

A Maastrichti szerződés a Római szerződést (1957) és az Egységes Európai Okmányt (1986) módosította.

 

 

Maastrichti szerződés céljai:

-          Tartós, kiegyensúlyozott fejlődés.

-          Belső határok nélküli közös piac.

-          Gazdasági kohézió erősítése.

-          Gazdasági és pénzügyi unió (közös pénz).

-          Közös külpolitika (mai napig probléma).

-          Közös védelem, mint elv (Nyugat-Európai Unió – nem funkcionál).

-          Polgárok jog- és érdekvédelme.

 

 

Acquis communautaire (közös ügyek) - közös EU-s joganyag, amit át kell venni:

1. Alapító szervezetek és azok joganyagai.

2. EU jogszabályai az 1. pont alapján.

3. Szerződések (az összes Rómától).

4. Bírósági döntések

Ezeket kell minden tagállamnak átvennie.

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2019 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek