Befektetési jegy: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, vagyoni jogokat
biztosít az alap értékeire.
Befolyás, politikai befolyás: A politikai szférában igen jelentős azon szereplők
száma, akik ugyan nem birtokosai a politikai-állami hatalomnak (ezek ugyanis a
kormánypártok), de az egyes állami döntéseket saját érdekeik és/vagy értékrendjük
szerint kívánják alakítani. Ezek nem a választásokon méretik meg magukat, hanem a
politikai folyamat résztvevőiként az állami döntéshozatali folyamat különféle
állomásain kísérlik meg a döntések tartalmát alakítani, a közösségi döntéseket
befolyásolni.
Belső adatvédelmi felelős: Az adatkezelő szervezetén belül, közvetlenül a szerv
vezetőjének felügyelete alá tartozó - jogi, közigazgatási, számítástechnikai vagy
ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező – személy, aki segítséget
nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek
jogainak biztosításában, kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan
adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt.
Belső ellenőrzési tevékenység: A belső ellenőrzés független, tárgyilagos
bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött
szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az
ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és
módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési,
ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső
szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és
eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat
fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A költségvetési szerveknél a
belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv
vezetője köteles gondoskodni.
Belső szuverenitás: Az állam szuverenitása az adott állam területén a legfőbb
hatalom gyakorlását jelenti.
(Vállalati) Benchmarking: Az a folyamat, amikor a vállalat üzleti folyamatait más
vezető vállalatok hasonló adataival, jellemző mutatószámokkal hasonlítják és mérik
össze. Ennek célja, hogy meghatározzák a jövőben követendő legjobb vállalati
stratégiát.
B 19
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Besorolás a Ktv. szerint: A törvény szerint általában a köztisztviselő iskolai
végzettsége és közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján történik. Ugyanakkor
a besorolásra hatással van, pl. az iskolai végzettség jellege, a bizonyítvány, diploma
minősítése, a köztisztviselő minősítésének eredménye. A besorolásra az iskolai
végzettség szintjétől függően három besorolási osztály szolgál. A felsőfokú
végzettségű köztisztviselőt a I. besorolási osztályba, a középiskolai végzettségűeket a
II. besorolási osztályba, az ügykezelőket pedig a III. besorolási osztályba kell
besorolni. A besorolási osztályokon belül besorolási fokozatokba, pl. a I. besorolási
osztályban gyakornok, fogalmazó, tanácsos, főtanácsos; a II. besorolási osztályban
gyakornok, előadó, főelőadó kerül a köztisztviselő. A besorolási fokozaton belül
fizetési fokozatba kell besorolni a köztisztviselőt. A besorolási fokozatba és a fizetési
fokozatba történő besorolás a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján történik
[Ktv. 23-29. és 42-43. § valamint 2. számú melléklet].
Besorolásra és előmenetelre való jogosultság: A köztisztviselőnek joga van arra,
hogy szolgálati ideje és iskolai végzettsége alapján fizetési (besorolási) osztályba
sorolják és a közszolgálatban eltöltött évek alapján magasabb fizetési fokozatba
lépjen.
Bevételi előirányzat-teljesítés elve: A bevételi előirányzatot a költségvetésben
mindig teljesíteni kell, a kiadásokat viszont lehetőség szerint kell teljesíteni. A
forrásokat nem kötelező elkölteni.
Biológiai termékenység: Lényege, hogy egy nő biológiailag hány gyermek
kihordására képes.3
Bírák függetlenségének elve: A bíróságok függetlenségét hivatott garantálni a bírák
függetlenségének elve is. A bírói hatalom egyetlen alkotmányos korlátja az, hogy a
bírák ítélkezési tevékenységüket kizárólag a jogszabálynak alárendelten végzik. A
bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A
függetlenség biztosítéka, hogy a hivatásos bírót a semleges hatalmat megtestesítő
köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A függetlenség másik garanciája a bírákat
megillető mentelmi jog, büntető- és szabálysértési ügyekben.
Bírói mentelmi jog: Hivatásos bíróval (valamint – az igazságszolgáltatásban való
részvételével összefüggő cselekmény miatt – ülnökkel) szemben büntető vagy
szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni
– a tettenérés esetét kivéve – csak a köztársasági elnök – a Legfelsőbb Bíróság elnöke
esetében az Országgyűlés – hozzájárulásával lehet.
Bírói szolgálati viszony megszüntetésének korlátai: A bírói szolgálati viszonyt – a
bíró akarata ellenére – csak a törvényben meghatározott okból és a törvényben
szabályozott eljárás szerint (pl. ha a bíró tisztségének ellátására tartósan
alkalmatlanná válik, vele szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű
munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el, ha választójogát elveszti,
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja stb.) lehet megszüntetni.
3 Forrás: Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó 2002. 556. oldal.
B 20
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Bírósági eljáráshoz való jog: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt
vádról bíróság döntsön. Bűncselekmény elkövetésében bárkinek a bűnösségét
megállapítani, és emiatt reá büntetést kiróni, vele szemben intézkedést alkalmazni
egyedül a bíróság jogosult.
A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: Az alapelv alapján a bírósági tárgyalás
nyilvános. A határozat kihirdetése akkor is nyilvánosan kell, hogy megtörténjen, ha a
tárgyalásról a nyilvánosságot egyébként kizárták.
Bírósági vezetők: Bírósági vezető: a bíróság elnöke, elnökhelyettese, a
kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a
csoportvezető-helyettes. A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének
kivételével, ellenkező törvényi rendelkezés hiányában – pályázat útján kell betölteni,
az illetékes bírói önkormányzat véleményének meghallgatásával.
Bíróságok függetlenségének elve: A bíróságok függetlenek, köztük szervezeti aláfölé
rendeltség nincs, és a többi, közhatalmi tevékenységet megvalósító közhatalmi
szervvel is mellérendeltségi kapcsolatban állnak.
Bírság: A közbevétel egyik fajtája, jogcíme (pld.: adóbírság, mulasztási bírság).
Bizonyítási teher megfordítása: A diszkriminációs ügyekben meglévő bizonyítási
nehézségekre tekintettel a Faji Egyenlőségi Irányelv 8. és a Foglalkoztatási
Egyenlőségi irányelv 10. cikke is rendelkezik a büntető ügyek kivételével a
bizonyítási teher megfordulásáról. Általában a jogi eljárásokban az köteles
bizonyítani, aki állít valamit. Az irányelvek értelmében viszont közvetlen vagy
közvetett hátrányos megkülönböztetés esetén a diszkriminációval vádolt kötelessége
annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét. Fontos
megemlíteni, hogy a bizonyítási teher megfordulása nem korlátozódik a bírósági
eljárásra, hanem bármely hatóság előtt alkalmazandó. (Például az Egyenlő
Bánásmód Hatóság előtt is.)
Közérdekű igényérvényesítésre jogosult társadalmi vagy érdekképviseleti szervezet:
Az Ebktv. szerint az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek
alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos
helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, vagy az emberi és
állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség
tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális
és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a
szakszervezet.
Biztosító: Életbiztosítási vagy nem-életbiztosítási (ingatlan, jármű, tűzkár stb.)
valamint viszontbiztosítási tevékenységet hatósági engedély alapján végző
vállalkozás.
Brókercég: A brókercégek olyan vállalkozások, amelyek megfelelő díjtételek
ellenében az értékpapírok tőzsdei és tőzsdén kívüli adásvételére szakosodtak.
B 21
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Bruttó hazai termék (GDP): A bruttó hazai termék (GDP) olyan közgazdasági
mérőszám, amely egy ország területén adott időszak során megtermelt jövedelmeket
méri. A mutatószám egyben az ország területen előállított javak (termékek és
szolgáltatások) összességével is megmutatja. Például a magyarországi 2008-as GDP a
2008. év során hazánkban előállított javak összértékét adja meg, függetlenül attól,
hogy magyar vagy külföldi tulajdonban van-e a javak előállítója.
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National
Income – GNI) a GNP felfogásához közeli mutatóját, amelynek értékét a külföldről
kapott és külföldre fizetett elsődleges jövedelem (munkabér, kamat, földjáradék,
osztalék) egyenlegének kiszámításával lehet megkapni.
Bruttó nemzeti termék (GNP): A bruttó hazai termék (GNP) az adott ország lakói
(rezidensei) által bárhol előállított termékek és szolgáltatások bruttó értéke. A GNP
megkapható a bruttó hazai termék (GDP) mutatójából is, abból levonva a
devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadva a hazai állampolgárok és vállalatok
külföldön szerzett jövedelmét.
Büntetőjogi eszköztárhoz intézményi oldalon kapcsolódó bűnüldöző szervek:
A büntetőjogi eszköztárhoz intézményi oldalon kapcsolódó bűnüldöző szervek és
azok feladatai a következők:
• Központi Nyomozó Főügyészség – nemzetközi vonatkozású vagy pl. bírákat
érintő korrupciós ügyek nyomozása,
• ügyészségi nyomozóhivatalok (megyénként)– súlyosabb vagy bonyolultabb
korrupciós büntetőügyek nyomozása,
• megyei rendőrkapitányságok – „egyszerűbb” korrupciós ügyek
nyomozása”.4
Büntetőper: A büntetőeljárás bírósági szakaszának átfogó elnevezése.
Bürokrácia: Nagy méretű szervezetek, például közigazgatási rendszerek
