Az Európa Tanács
Az egység ideája Európában 45 után népszerűvé vált és sorra alakultak meg az európai integrációt kitűző különböző mozgalmak – a keleti blokkon kívül. E mozgalmak közös jellemzője volt egy szupranacionális, közös intézményrendszeren alapuló egységes Európa létrehozása. A kormányok többsége azonban nem kívánt határozottan ebbe az irányba elmozdulni és elsősorban a kormányközi alapú együttműködés mellett foglalt álást. Ebben a szellemben hozta létre tíz nyugat-európai ország( Írország, Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Olaszország, Svédország, Norvégia) 1949. március 5-én azEurópa Tanácsot -, amelyet azonban sem hatáskörrel, sem működés és tevékenysége alapján nem lehetett integrációs tömbnek tekinteni; inkább volt hagyományos értelemben vett regionális nemzetközi szervezet. Gazdasági, kulturális, emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. Ajánlásokat fogalmaz meg - ami nem kötelező (lehetséges). Strasbourgban van a székhelye, évente kétszer ülésezik. Ma két területen van jelen: kultúra és emberi jogok.
Mindenekelőtt a gyarmati és nemzetközösségi érdekeit továbbra is előtérbe helyező Egyesült Királyság nem kívánt olyan integrációs szervezetben részt venni, amely szupranacionális intézmények működésén keresztül korlátozza a nemzeti szuverenitást. Ezzel szemben Belgium, Hollandia és Luxemburg még 1944-ben elhatározta a közös érdekeket megvalósító gazdasági szervezet létrehozását és 1948-ban meg is a lakult a Benelux Unió, amely már egy valós integrációs tömörülésként jött létre.
Az Európai Közösségek (illetve az Európai Unió) legfontosabb szerződései, azok módosításai
Az alapító szerződések és azok módosításai:
- az ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerződés – 1951
- az EGK-t létrehozó Római Szerződés – 1957
- az Euratomot létrehozó Római Szerződés – 1957
- az EGK, az ESZAK és az Euratom intézményeit Egyesítő Szerződés – 1965
- az Egységes Európai Okmány – 1986
- az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés – 1992
- az Amszterdami Szerződés – 1997
Az első három szerződést alapítószerződéseknek nevezzük és az ezt követő szerződések mindegyike ezek módosításait tartalmazzák, illetev azokat egészítik ki, s nem aazok mellett párhuzamosan érvényben lévő szerződéseket jelentenek. Az új szerződések mindig felülírják a régieket. Ezt a helyzetet egy picit bonyolította a Maastrichti Szerződés, mivel ez egyszerre tekinthető alapszerződésnek (a második és harmadik pillér és végső soron az EU létrehozásával) és módosító szerződésnek, mivel módosította, de egyben meg is hagyta a korábbi három Közösségre vonatkozó három szerződést. Így a Maastrichti Szerződés a Párizsi és a két Római Szerződés mellettmintegy negyedik vagy találóbban „három és feledik” alapszerződésként jött létre.
1946. március 5 - Churchill fultoni beszéde (ebben hangzik el a vasfüggöny leereszkedése és a hidegháború). Churchill a nácizmust veszélyesebbnek - mert életképesebb- tartotta, mint a kommunizmust és ezért kiegyezett a SU-val a nácizmus megdöntésére.
1946. március 12 - Churchill Zürichi beszéde (egységes európai eszme: államszövetségbe kell tömörülnie Európának. (Az angol politika „Három kör elmélet”-e: a centrumban található Nagy-Britannia és az első körben a Nemzetközösség (Common Welt); a második körben az angolszász világ; míg a harmadik körben a kontinens ).
1947. március – Dunkerque-i egyezmény. Anglia és Franciaország kölcsönös katonai segítséget nyújt egymásnak egy német beavatkozás esetén.
1948. március - Brüsszeli szerződés - a Benelux államok csatlakoznak dunkerque-i egyezményhez. A cél még mindig Németországgal szemben erőteljes katonai együttműködés létrehozása.
1948-ban Sztálin III. VH-t emleget és az egykori szövetségesek élesen szembekerülnek egymással a megszállt Németországban: berlini blokád (1948.6.24- 1949.5.12.). Miután a Németország nyugati részében bevezetett pénzügyi reformokat Berlin nyugati részére is kiterjesztették, a szovjet csapatok lezárták a Berlinba vezető összes szárazföldi és vízi utat és ezzel megpróbálták egész Berlint az ellenőrzésük alá vonni. Légihíd. Németország (Berlin is) kettészakad, létrejön az NSZK. Az európai biztonságot meg kell teremteni, ezért:
1949. április 4. NATO megalakulása (USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Benelux Államok, Olaszország, Dánia, Norvégia, Portugália, Izland). Kölcsönös segélynyújtás. Nem automatikus támogatás. Védelem csak akkor, ha szükséges. Nincs közös hadsereg, a NATO haderők a nemzeti hadseregben vannak. (Az nincs kikötve, hogy más célra nem lehet felhasználni). A legnagyobb kontingenst a franciák adják.
1949-re mind problematikusabban jelentkezett a német kérdés megoldása és világossá vált, hogy a német–francia viszony rendezése alapvető fontoságú Európa jövője szempontjából: az ellentét feloldása a közös Európa megteremtésének az alapfeltétele. Kell az egységesülés, de ez együtt jár Németország felemelkedésével: hogyan lehet a megerősödő Németországot ellenőrizni, kordában tartani, miután az I.világháborút követő revanson alapuló alternatíva nyilvánvalóan megbukott. Az egységes Európa hívei ezt mind a két országot magába foglaló, szupranacionális jellegű intézmények által látták biztosíthatónak a békés és fejlődésre hivatott Európa fölépítését.
Az integrációs törekvések erősödéséhez nagymértékben hozzájárult a kelet-európai kommunista terjeszkedés, amely blokk nemcsak politikailag, de az 1947-es Marshall-terv visszautasításával, gazdaságilag is elszakadt a nyugat-európai országoktól. A Marshall-tervben résztvevő országok az USA-val együtt 1948-ban létrehozták az OEEC-t (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete), amely 1961-ben újjáépítési szervezetből a fejlett ipari országok együttműködési szervezetévé vált OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Válaszlépésként 1949-ben megalakult a KGST, amelyet klasszikus értelemben nem lehetett integrációnak nevezni, hiszen tevékenysége gyakorlatilag árucsere egyezményekre korlátozódott.
Tehát Európa a 40-es évek végén tömbösödött, azonban ez eltérő irányban haladt politkiailag és gazdaságilag is. A nyugati tömbösödés jellemzője még az is, hogy míg katonailag az USA NATO-beli jelenléte biztosított garanciát Nyugat-Európa számára, addig gazdasági értelemben nem vált Amerika függővé
