Alapítvány alapítása, alapítványhoz való hozzájárulás korlátozása: A költségvetési
szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat. Egyes esetekben azonban
kivételes szabályként megengedik a jogszabályok egyes alapítványok támogatását.
Három ilyen esetkör van:
• támogathatja a költségvetési szerv a munkavállalói érdekképviseleti
szervezetét, illetve oktatási-, kulturális-, szociális- és sportszerveit;
• a költségvetési szerv feladatával összhangban álló alapítványt ötmillió forint
értékhatárig támogathatja;
• a Kormány által meghatározott összegben és célra adhat támogatást a
költségvetési szerv.
Alapjogi bíráskodás: Az alapvető (alkotmányos) jogok védelmét
igazságszolgáltatási tevékenységként garantálja.
Alapok bevételei: A társadalombiztosítási alapok bevételei a különböző
járulékbevételekből, a vagyongazdálkodás bevételeiből, a társadalombiztosítási
szervek bevételeiből és az alapok közötti pénzeszközök átadásából állnak.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál ilyen bevételek az egyes járulékok (munkáltató által
fizetett nyugdíjjárulék, biztosítotti nyugdíjjárulék). Hasonlóan, a bevételek jelentős
részét az Egészségbiztosítási Alapnál is a különféle járulékbevételek adják. Ilyen
többek között a munkáltatói egészségbiztosítási járulék, a biztosítotti
egészségbiztosítási járulék.
Alapok kezelése: A társadalombiztosítási alapok kezelése alatt összetett feladatot
értünk. Egyrészt ellátja a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, vagyonkezelési
(használat, hasznosítás, birtoklás, értékmegóvás stb.) és pénzügyi feladatokat,
másrészt megállapítja az alapokból finanszírozott társadalombiztosítási ellátásokat és
folyósítja azokat.
Alapok kiadásai: A társadalombiztosítási alapok kiadásai a különböző
társadalombiztosítási ellátások (a vagyongazdálkodás, a társadalombiztosítási
költségvetési szervek) kiadásaiból, és az alapok közötti pénzeszközök átadásából áll.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál ilyen kiadás például a nyugellátások köre (öregségi
nyugdíj, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, egyszeri segély stb.). Az
Egészségbiztosítási Alapnál ilyen például az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása
(táppénz, külföldi gyógykezelés) illetve a természetbeni ellátás (háziorvosi ellátás,
mentés).
Alapokmány: Azon nemzetközi szerződések tipikus elnevezése, amelyek
nemzetközi szervezetet hoznak létre.
Alapszerződés: Az Európai Közösséget és az Európai Uniót létrehozó, a tagállamok
által, nemzetközi szerződésként megkötött dokumentumok megnevezése.
Alapvető jogok: Gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az embereket megillető, az
egyes államok alkotmányaiban vagy a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban
felsorolt jogokat is.
A 9
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Alcím (költségvetési): Az alcím a címhez kapcsolódó egyedi költségvetési szerveket
illetve tovább már nem bontható kiadásokat és bevételeket jelöl (például a
Pénzügyminisztérium fejezetén belül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete).
A cím alkalmas továbbá a költségvetési szervek speciális feladatainak az
elkülönítésére (pl.: fejezeti tartalék, országos kisebbségi önkormányzat támogatása).
Alkalmassági teszt: Kérdőív, amelynek eredménye számszerűsíthetően mutatja meg
a jelölt készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak szintjét.
Alkalmazási feltételek: A közszolgálati jogviszony létesítésének általános és különös
feltételeket magába foglaló rendszere.
Alkalmazandóság: A jogalkalmazó kötelezettsége egyedi döntéseik során a
jogszabály alkalmazására.
Alkotmány: Alaptörvény, a törvénynél magasabb szinten álló jogszabály, amely
alapvetően meghatározza az ország állami berendezkedését; az államszervezet
felépítésére és az állami szervek működésére vonatkozó alapvető jelentőségű
szabályokat, egyben biztosítja az állampolgárok jogait, és rögzíti az alapvető
kötelességeket.
Alkotmánybírák függetlensége a döntések meghozatalában: Az alkotmánybíróság
tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján
hozzák meg.
Alkotmánybírák mentelmi joga: Az alkotmánybírót az országgyűlési képviselővel
azonos tartalmú mentelmi jog illeti meg, hivatása teljesítése során kifejtett véleménye
és szavazata miatt nem vonható felelősségre, az Alkotmánybíróság teljes ülésének
hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy
rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem
lehet.
Alkotmánybírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Az alkotmánybíró
nem lehet országgyűlési, önkormányzati képviselő, más állami szervnél nem tölthet
be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, nem lehet tagja pártnak, és
az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet
nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, tudományos, oktató, irodalmi és
művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Ha az
alkotmánybírónak megválasztott személlyel szemben valamely összeférhetetlenségi
ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek
megtörténtéig a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja.
Alkotmánybíráskodás: Egyrészt alapjogi bíráskodást jelent (amely során az alapvető
jogok védelmét igazságszolgáltatási tevékenységként garantálja), másrészt
alkotmányossági felügyeleti tevékenységet (amelyet normakontroll során, speciális
jogi eszközök (pl. jogszabály megsemmisítése) igénybe vétele során gyakorol).
A 10
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Alkotmánybíróság: Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990 óta működik. Az
1989. évi I. (alkotmánymódosító) törvény kilátásba helyezte az Alkotmánybíróság
felállítását, amelyre azonban csak az átfogó alkotmánymódosítást megvalósító 1989.
évi XXXI. törvény hatályba lépését követően került sor. Az Alkotmánybíróság
hatáskörére, szervezetére, eljárására vonatkozó részletes szabályokról az 1989. évi
XXXII. törvény rendelkezett. Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a
jogállam legfontosabb garanciája, amely biztosítja, hogy egy független szervezet
(bíróság) őrködjön az Alkotmány megtartása, az alkotmányosság felett.
Alkotmánybíróság az eljárásban a büntetőeljárás rendelkezéseit is alkalmazza: Ha
az elnököt az Alkotmánybíróság a szándékos bűncselekmény elkövetésében
bűnösnek találja, vele szemben (a tisztségtől történő lehetséges megfosztás mellett)
bármely olyan büntetést kiszabhat vagy bármely olyan intézkedést alkalmazhat,
amelyet a büntető törvénykönyv az adott cselekményre meghatároz.
Alkotmányjogi panasz vizsgálata: Az Alkotmánybírósághoz az állampolgárok
alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be, ha őket alkotmányellenes jogszabály
alkalmazása miatt érte jogsérelem, és a rendelkezésükre álló jogorvoslatok sem
hoztak számukra eredményt.
Alkotmányossági felügyeleti tevékenység: Normakontroll során, meghatározott
jogi eszközök felhasználásával gyakorolt tevékenység, amelynek végső eredménye
az alkotmányellenes jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítése is
lehet.
Alkotmányossági vétó: Ha a törvényt a köztársasági elnök alkotmányellenesnek
tartja, az Alkotmánybíróságnak küldi meg előzetes normakontroll lefolytatására. (A
megvizsgált és hozzá újra visszaérkező törvényt azonban már köteles aláírni és
gondoskodni kihirdetéséről.)
Állam: A közhatalom intézményeinek és szervezeteinek összessége, amely
rendelkezik az adott terület és népesség felett.
Állam (nemzetközi jogi értelemben): Olyan entitás, amelyet meghatározott földrajzi
terület, állandó lakosság, főhatalom (szuverenitás) és a más államokkal való
kapcsolattartási képesség jellemez.
Államadósság: Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza)
adóssága.
Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.): Az Államadósság Kezelő Központ
Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólóak és
forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter. A központi költségvetés az
államadósság kezeléséért díjat fizet az ÁKK Zrt-nek.
Működéséhez illetve a feladatai ellátásához az MNB-nél pénzforgalmi és
devizaszámlát, illetve a KELER Rt-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát vezet.
A 11
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Az állam befolyásoló szerepe a közoktatásban: Azt jelenti, hogy egyrészt
közvetlenül ellátja a saját fenntartású intézményeinek irányításával kapcsolatos
legfontosabb feladatokat (pl. létesítés, szervezeti kérdések, pedagógiai program
meghatározása, pénzügyi támogatás, tandíj mértékének, kedvezmények mértékének
és feltételeinek meghatározása).
Másrészt közvetve a szabályozáson keresztül az oktatás egész tevékenységét
igazgatja, vagyis meghatározza – többek között - a nemzeti alaptantervet,
vizsgarendszert működtet, a támogatások, finanszírozások kérdésében dönt,
felügyeli a tankönyvpiacot és a pedagógiai szakmai követelményeit meghatározza.
Államcél: Olyan pártpolitikák fölött álló állami programok, célkitűzések, amelyek
arra kötelezik a mindenkori hatalmat, hogy az adott körülmények között elvárható
mértékben, minden tőle telhetőt tegyen meg annak megvalósítása érdekében. Nem
alanyi jog, tehát a bíróságok vagy az Alkotmánybíróság útján nem kényszeríthető ki.
Államforma: A hatalom gyakorolásának módját és az alkotmányos szervek
egymáshoz való viszonyát leíró fogalom.
Államhatalmi ágak szétválasztásából fakadó összeférhetetlenség: A Ktv. szerint a
köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő
annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi
területén működik [Ktv. 21. §]. Más törvények alapján a köztisztviselő nem lehet, pl.
országgyűlési képviselő, polgármester, bíró, ügyész, alkotmánybíró.
Államhatalom: Az állam hatalmi pozíciója az állampolgárral szemben. Jogi
szempontból az államhatalom gyakorlásában ölt testet. A jogszabályokat az
állampolgároknak követnie kell. Aki ezt nem teszi, azt a bíróságok és a közigazgatás
erre kötelezheti, a közigazgatás, végső soron fizikai erőszakot is igénybe véve
(rendőrség), kifejezetten ki is kényszerítheti. Jogi szempontból e cselekmények a
végrehajtás körébe tartoznak – amelyek az állami hatalom gyakorlásának leginkább
megragadható elemei. Politológiailag mindezen esetekben az állam a közhatalom
birtokában (lásd: hatalom) rábírja az állampolgárt valamire, amit egyébként nem
tenne.
Államháztartás: Az államháztartás a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok,
az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és
finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás egyes alrendszereiben a
gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az államháztartás széles
fogalom, mely felöleli a központi kormányzaton kívül a helyi önkormányzatok és a
társadalombiztosítás pénzügyeit is, és tág értelemben az állami tulajdonú
vállalkozások és az államhoz kapcsolódó intézmények sokaságát.
A 12
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése: Ennek keretében az ÁSZ ellenőrzi a
központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok
teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok
felhasználásának törvényességét és célszerűségét a költségvetés hitelfelvételét, azok
törlesztését, a zárszámadást. Az ÁSZ ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire
vonatkozó szerződéseket. Azt tanúsítja, hogy az ellenjegyzéssel ellátott okirat vagy
tevékenység megfelel a törvényi előírásoknak.
Államháztartás pénzügyi ellenőrzésének célja: hogy elősegítse betartották-e az
államháztartásra vonatkozó, azaz,
• az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedésére,
• a közpénzek gazdaságos, takarékos, és szabályszerű felhasználására,
• a központi költségvetés a zárszámadás megalapozottságára,
• az államadósság célszerű kezelésére,
• a közvagyon szabályszerű és hatékony kezelésére,
• a számviteli és bizonylati rend betartására
vonatkozó jogszabályokat.
Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés: Az államháztartási belső pénzügyi
ellenőrzést
• a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,
• belső ellenőrzési tevékenység,
• a belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és
koordinációja jelenti.
A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és
tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely
azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv a tevékenységét szabályszerűen hajtsa
végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, illetve mentesüljön a veszteségektől
és károktól.
Államháztartásra vonatkozó szabályok: Az állami (köz)bevételekre, közkiadásokra,
és az államadósságra vonatkozó anyagi és eljárási jogi szabályokat tartalmazza.
Állami (vagy állami-politikai) döntéshozatali folyamat: Az a folyamat, amelynek
során az állami döntések megszületnek. Ilyen értelemben a döntéselőkészítésre utal.
A teljes – körként ábrázolt – döntési folyamatba beleértendő a döntéselőkészítés,
maga a döntés, a döntések végrehajtása, sőt a döntések társadalmi hatása, annak
vizsgálata is. Az így felfogott folyamatot közpolitikai folyamatnak nevezzük. Minden
döntésben együtt vannak jelen a tény- és értékelemek.
Állami döntésekben való részvétel elve: Az elv lényege, hogy mindenki, akire egy
adott döntés hatással bír, vegyen részt a döntés meghozatalában. Ideális esetben
azok, akikre egy döntés nagyobb mértékben hat, nagyobb mértékű döntési szerepet
kapnak. Az elv nem kizárólag erkölcsi alapon áll. Az állami szerveknek a kellően
megalapozott döntések meghozatalához szüksége van minden érintett érveire,
szempontjaira.
Állami irányítás egyéb jogi eszközei: A jogi normák egyik csoportja, amely abban
különbözik a másik csoportba tartozó jogszabályoktól, hogy állampolgárokra nézve
jogokat és kötelezettségek nem állapíthat meg.
A 13
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Állami jelentések: A részes országoknak jelentést kell készíteniük a szerződés
teljesüléséről, a dokumentumban meghatározott időközönként, vagy amikor erre
felkérik őket. Az ellenőrző testületek az országjelentéseket megvizsgálják, azokat
értékelik.
Állami Számvevőszék: A pénzügyi ellenőrzés külső szerve.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a
legfőbb pénzügyi ellenőrző szerv, amely független, kizárólag az Országgyűlésnek és
a törvényeknek alárendelten működik.
Ellenőrzéseit az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően, törvényességi,
célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, külső ellenőrző szervként végzi.
Állami támogatás: Az önkormányzatok bevételi forrásainak egyik csoportja,
amelyeket az önkormányzatok a központi költségvetésből kapnak állami
hozzájárulásként a helyi közfeladatok ellátása ellenében.
Ide tartoznak:
• normatív támogatás,
• címzett támogatás,
• céltámogatás,
• kiegészítő támogatások.
Állami vagyon – kincstári vagyon: Az államháztartás vagyona a kincstári
vagyonból, a köztestületi vagyonból, a társadalombiztosítási vagyonból, valamint a
helyi önkormányzati vagyonból áll.
A kincstári vagyon körébe tartozik:
• a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyon,
• az a vagyon, amire koncessziós szerződést lehet kötni,
• a központi költségvetési szervek közérdekű feladatinak ellátásához
szükséges vagyon (például ingatlanok),
• a nemzeti kincsnek minősülő vagyontárgyak (például Nemzeti park,
műkincsek, régészeti emlékek),
• védelmi célú állami tartalékok (árvízvédelmi művek, véderdők),
• műemlékingatlan,
• védett természeti terület,
• termőföld (ha törvény másképp nem rendelkezik),
• erdő,
• történeti emlékek,
• állami követelések ellenében elfogadott vagyon.
Állami vagyon (szűkebb értelemben): Az állam tulajdonában lévő, az állami
feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését és a
nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő.
|