Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 A3 

Alapítvány alapítása, alapítványhoz való hozzájárulás korlátozása: A költségvetési

szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat. Egyes esetekben azonban

kivételes szabályként megengedik a jogszabályok egyes alapítványok támogatását.

Három ilyen esetkör van:

• támogathatja a költségvetési szerv a munkavállalói érdekképviseleti

szervezetét, illetve oktatási-, kulturális-, szociális- és sportszerveit;

• a költségvetési szerv feladatával összhangban álló alapítványt ötmillió forint

értékhatárig támogathatja;

• a Kormány által meghatározott összegben és célra adhat támogatást a

költségvetési szerv.

Alapjogi bíráskodás: Az alapvető (alkotmányos) jogok védelmét

igazságszolgáltatási tevékenységként garantálja.

Alapok bevételei: A társadalombiztosítási alapok bevételei a különböző

járulékbevételekből, a vagyongazdálkodás bevételeiből, a társadalombiztosítási

szervek bevételeiből és az alapok közötti pénzeszközök átadásából állnak.

A Nyugdíjbiztosítási Alapnál ilyen bevételek az egyes járulékok (munkáltató által

fizetett nyugdíjjárulék, biztosítotti nyugdíjjárulék). Hasonlóan, a bevételek jelentős

részét az Egészségbiztosítási Alapnál is a különféle járulékbevételek adják. Ilyen

többek között a munkáltatói egészségbiztosítási járulék, a biztosítotti

egészségbiztosítási járulék.

Alapok kezelése: A társadalombiztosítási alapok kezelése alatt összetett feladatot

értünk. Egyrészt ellátja a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, vagyonkezelési

(használat, hasznosítás, birtoklás, értékmegóvás stb.) és pénzügyi feladatokat,

másrészt megállapítja az alapokból finanszírozott társadalombiztosítási ellátásokat és

folyósítja azokat.

Alapok kiadásai: A társadalombiztosítási alapok kiadásai a különböző

társadalombiztosítási ellátások (a vagyongazdálkodás, a társadalombiztosítási

költségvetési szervek) kiadásaiból, és az alapok közötti pénzeszközök átadásából áll.

A Nyugdíjbiztosítási Alapnál ilyen kiadás például a nyugellátások köre (öregségi

nyugdíj, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, egyszeri segély stb.). Az

Egészségbiztosítási Alapnál ilyen például az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása

(táppénz, külföldi gyógykezelés) illetve a természetbeni ellátás (háziorvosi ellátás,

mentés).

Alapokmány: Azon nemzetközi szerződések tipikus elnevezése, amelyek

nemzetközi szervezetet hoznak létre.

Alapszerződés: Az Európai Közösséget és az Európai Uniót létrehozó, a tagállamok

által, nemzetközi szerződésként megkötött dokumentumok megnevezése.

Alapvető jogok: Gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az embereket megillető, az

egyes államok alkotmányaiban vagy a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban

felsorolt jogokat is.

A 9

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Alcím (költségvetési): Az alcím a címhez kapcsolódó egyedi költségvetési szerveket

illetve tovább már nem bontható kiadásokat és bevételeket jelöl (például a

Pénzügyminisztérium fejezetén belül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete).

A cím alkalmas továbbá a költségvetési szervek speciális feladatainak az

elkülönítésére (pl.: fejezeti tartalék, országos kisebbségi önkormányzat támogatása).

Alkalmassági teszt: Kérdőív, amelynek eredménye számszerűsíthetően mutatja meg

a jelölt készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak szintjét.

Alkalmazási feltételek: A közszolgálati jogviszony létesítésének általános és különös

feltételeket magába foglaló rendszere.

Alkalmazandóság: A jogalkalmazó kötelezettsége egyedi döntéseik során a

jogszabály alkalmazására.

Alkotmány: Alaptörvény, a törvénynél magasabb szinten álló jogszabály, amely

alapvetően meghatározza az ország állami berendezkedését; az államszervezet

felépítésére és az állami szervek működésére vonatkozó alapvető jelentőségű

szabályokat, egyben biztosítja az állampolgárok jogait, és rögzíti az alapvető

kötelességeket.

Alkotmánybírák függetlensége a döntések meghozatalában: Az alkotmánybíróság

tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján

hozzák meg.

Alkotmánybírák mentelmi joga: Az alkotmánybírót az országgyűlési képviselővel

azonos tartalmú mentelmi jog illeti meg, hivatása teljesítése során kifejtett véleménye

és szavazata miatt nem vonható felelősségre, az Alkotmánybíróság teljes ülésének

hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy

rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem

lehet.

Alkotmánybírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Az alkotmánybíró

nem lehet országgyűlési, önkormányzati képviselő, más állami szervnél nem tölthet

be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, nem lehet tagja pártnak, és

az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet

nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, tudományos, oktató, irodalmi és

művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Ha az

alkotmánybírónak megválasztott személlyel szemben valamely összeférhetetlenségi

ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek

megtörténtéig a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja.

Alkotmánybíráskodás: Egyrészt alapjogi bíráskodást jelent (amely során az alapvető

jogok védelmét igazságszolgáltatási tevékenységként garantálja), másrészt

alkotmányossági felügyeleti tevékenységet (amelyet normakontroll során, speciális

jogi eszközök (pl. jogszabály megsemmisítése) igénybe vétele során gyakorol).

A 10

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Alkotmánybíróság: Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990 óta működik. Az

1989. évi I. (alkotmánymódosító) törvény kilátásba helyezte az Alkotmánybíróság

felállítását, amelyre azonban csak az átfogó alkotmánymódosítást megvalósító 1989.

évi XXXI. törvény hatályba lépését követően került sor. Az Alkotmánybíróság

hatáskörére, szervezetére, eljárására vonatkozó részletes szabályokról az 1989. évi

XXXII. törvény rendelkezett. Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a

jogállam legfontosabb garanciája, amely biztosítja, hogy egy független szervezet

(bíróság) őrködjön az Alkotmány megtartása, az alkotmányosság felett.

Alkotmánybíróság az eljárásban a büntetőeljárás rendelkezéseit is alkalmazza: Ha

az elnököt az Alkotmánybíróság a szándékos bűncselekmény elkövetésében

bűnösnek találja, vele szemben (a tisztségtől történő lehetséges megfosztás mellett)

bármely olyan büntetést kiszabhat vagy bármely olyan intézkedést alkalmazhat,

amelyet a büntető törvénykönyv az adott cselekményre meghatároz.

Alkotmányjogi panasz vizsgálata: Az Alkotmánybírósághoz az állampolgárok

alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be, ha őket alkotmányellenes jogszabály

alkalmazása miatt érte jogsérelem, és a rendelkezésükre álló jogorvoslatok sem

hoztak számukra eredményt.

Alkotmányossági felügyeleti tevékenység: Normakontroll során, meghatározott

jogi eszközök felhasználásával gyakorolt tevékenység, amelynek végső eredménye

az alkotmányellenes jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítése is

lehet.

Alkotmányossági vétó: Ha a törvényt a köztársasági elnök alkotmányellenesnek

tartja, az Alkotmánybíróságnak küldi meg előzetes normakontroll lefolytatására. (A

megvizsgált és hozzá újra visszaérkező törvényt azonban már köteles aláírni és

gondoskodni kihirdetéséről.)

Állam: A közhatalom intézményeinek és szervezeteinek összessége, amely

rendelkezik az adott terület és népesség felett.

Állam (nemzetközi jogi értelemben): Olyan entitás, amelyet meghatározott földrajzi

terület, állandó lakosság, főhatalom (szuverenitás) és a más államokkal való

kapcsolattartási képesség jellemez.

Államadósság: Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza)

adóssága.

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.): Az Államadósság Kezelő Központ

Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólóak és

forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter. A központi költségvetés az

államadósság kezeléséért díjat fizet az ÁKK Zrt-nek.

Működéséhez illetve a feladatai ellátásához az MNB-nél pénzforgalmi és

devizaszámlát, illetve a KELER Rt-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát vezet.

A 11

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Az állam befolyásoló szerepe a közoktatásban: Azt jelenti, hogy egyrészt

közvetlenül ellátja a saját fenntartású intézményeinek irányításával kapcsolatos

legfontosabb feladatokat (pl. létesítés, szervezeti kérdések, pedagógiai program

meghatározása, pénzügyi támogatás, tandíj mértékének, kedvezmények mértékének

és feltételeinek meghatározása).

Másrészt közvetve a szabályozáson keresztül az oktatás egész tevékenységét

igazgatja, vagyis meghatározza – többek között - a nemzeti alaptantervet,

vizsgarendszert működtet, a támogatások, finanszírozások kérdésében dönt,

felügyeli a tankönyvpiacot és a pedagógiai szakmai követelményeit meghatározza.

Államcél: Olyan pártpolitikák fölött álló állami programok, célkitűzések, amelyek

arra kötelezik a mindenkori hatalmat, hogy az adott körülmények között elvárható

mértékben, minden tőle telhetőt tegyen meg annak megvalósítása érdekében. Nem

alanyi jog, tehát a bíróságok vagy az Alkotmánybíróság útján nem kényszeríthető ki.

Államforma: A hatalom gyakorolásának módját és az alkotmányos szervek

egymáshoz való viszonyát leíró fogalom.

Államhatalmi ágak szétválasztásából fakadó összeférhetetlenség: A Ktv. szerint a

köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő

annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi

területén működik [Ktv. 21. §]. Más törvények alapján a köztisztviselő nem lehet, pl.

országgyűlési képviselő, polgármester, bíró, ügyész, alkotmánybíró.

Államhatalom: Az állam hatalmi pozíciója az állampolgárral szemben. Jogi

szempontból az államhatalom gyakorlásában ölt testet. A jogszabályokat az

állampolgároknak követnie kell. Aki ezt nem teszi, azt a bíróságok és a közigazgatás

erre kötelezheti, a közigazgatás, végső soron fizikai erőszakot is igénybe véve

(rendőrség), kifejezetten ki is kényszerítheti. Jogi szempontból e cselekmények a

végrehajtás körébe tartoznak – amelyek az állami hatalom gyakorlásának leginkább

megragadható elemei. Politológiailag mindezen esetekben az állam a közhatalom

birtokában (lásd: hatalom) rábírja az állampolgárt valamire, amit egyébként nem

tenne.

Államháztartás: Az államháztartás a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok,

az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és

finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás egyes alrendszereiben a

gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az államháztartás széles

fogalom, mely felöleli a központi kormányzaton kívül a helyi önkormányzatok és a

társadalombiztosítás pénzügyeit is, és tág értelemben az állami tulajdonú

vállalkozások és az államhoz kapcsolódó intézmények sokaságát.

A 12

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése: Ennek keretében az ÁSZ ellenőrzi a

központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok

teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok

felhasználásának törvényességét és célszerűségét a költségvetés hitelfelvételét, azok

törlesztését, a zárszámadást. Az ÁSZ ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire

vonatkozó szerződéseket. Azt tanúsítja, hogy az ellenjegyzéssel ellátott okirat vagy

tevékenység megfelel a törvényi előírásoknak.

Államháztartás pénzügyi ellenőrzésének célja: hogy elősegítse betartották-e az

államháztartásra vonatkozó, azaz,

• az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedésére,

• a közpénzek gazdaságos, takarékos, és szabályszerű felhasználására,

• a központi költségvetés a zárszámadás megalapozottságára,

• az államadósság célszerű kezelésére,

• a közvagyon szabályszerű és hatékony kezelésére,

• a számviteli és bizonylati rend betartására

vonatkozó jogszabályokat.

Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés: Az államháztartási belső pénzügyi

ellenőrzést

• a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,

• belső ellenőrzési tevékenység,

• a belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és

koordinációja jelenti.

A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és

tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely

azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv a tevékenységét szabályszerűen hajtsa

végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, illetve mentesüljön a veszteségektől

és károktól.

Államháztartásra vonatkozó szabályok: Az állami (köz)bevételekre, közkiadásokra,

és az államadósságra vonatkozó anyagi és eljárási jogi szabályokat tartalmazza.

Állami (vagy állami-politikai) döntéshozatali folyamat: Az a folyamat, amelynek

során az állami döntések megszületnek. Ilyen értelemben a döntéselőkészítésre utal.

A teljes – körként ábrázolt – döntési folyamatba beleértendő a döntéselőkészítés,

maga a döntés, a döntések végrehajtása, sőt a döntések társadalmi hatása, annak

vizsgálata is. Az így felfogott folyamatot közpolitikai folyamatnak nevezzük. Minden

döntésben együtt vannak jelen a tény- és értékelemek.

Állami döntésekben való részvétel elve: Az elv lényege, hogy mindenki, akire egy

adott döntés hatással bír, vegyen részt a döntés meghozatalában. Ideális esetben

azok, akikre egy döntés nagyobb mértékben hat, nagyobb mértékű döntési szerepet

kapnak. Az elv nem kizárólag erkölcsi alapon áll. Az állami szerveknek a kellően

megalapozott döntések meghozatalához szüksége van minden érintett érveire,

szempontjaira.

Állami irányítás egyéb jogi eszközei: A jogi normák egyik csoportja, amely abban

különbözik a másik csoportba tartozó jogszabályoktól, hogy állampolgárokra nézve

jogokat és kötelezettségek nem állapíthat meg.

A 13

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Állami jelentések: A részes országoknak jelentést kell készíteniük a szerződés

teljesüléséről, a dokumentumban meghatározott időközönként, vagy amikor erre

felkérik őket. Az ellenőrző testületek az országjelentéseket megvizsgálják, azokat

értékelik.

Állami Számvevőszék: A pénzügyi ellenőrzés külső szerve.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a

legfőbb pénzügyi ellenőrző szerv, amely független, kizárólag az Országgyűlésnek és

a törvényeknek alárendelten működik.

Ellenőrzéseit az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően, törvényességi,

célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, külső ellenőrző szervként végzi.

Állami támogatás: Az önkormányzatok bevételi forrásainak egyik csoportja,

amelyeket az önkormányzatok a központi költségvetésből kapnak állami

hozzájárulásként a helyi közfeladatok ellátása ellenében.

Ide tartoznak:

• normatív támogatás,

• címzett támogatás,

• céltámogatás,

• kiegészítő támogatások.

Állami vagyon – kincstári vagyon: Az államháztartás vagyona a kincstári

vagyonból, a köztestületi vagyonból, a társadalombiztosítási vagyonból, valamint a

helyi önkormányzati vagyonból áll.

A kincstári vagyon körébe tartozik:

• a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyon,

• az a vagyon, amire koncessziós szerződést lehet kötni,

• a központi költségvetési szervek közérdekű feladatinak ellátásához

szükséges vagyon (például ingatlanok),

• a nemzeti kincsnek minősülő vagyontárgyak (például Nemzeti park,

műkincsek, régészeti emlékek),

• védelmi célú állami tartalékok (árvízvédelmi művek, véderdők),

• műemlékingatlan,

• védett természeti terület,

• termőföld (ha törvény másképp nem rendelkezik),

• erdő,

• történeti emlékek,

• állami követelések ellenében elfogadott vagyon.

Állami vagyon (szűkebb értelemben): Az állam tulajdonában lévő, az állami

feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését és a

nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2019 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek