1. Európai Bizottság
1950-57 között a legfőbb szervezet a Bizottság. A Római szerződéssel 1957-ben átalakul a Bizottság szerepe – a Tanács lesz a döntéshozatal legfőbb fóruma.
A Bizottság döntés-előkészítő kezdeményező szerepet kap. Székhelye: Brüsszel. 25 biztos szűk-körű testülete.
Az EUB elnöke José Manuel Barroso (portugál szociáldemokrata, volt ME) . 2004. november óta Barroso Bizottság. A bizottságnak 1 elnöke és 5 alelnöke van. (korábban 1 elnök és 2 alelnök volt).
Tagjai: a biztosok, akiket a tagállamok kormányai delegálnak. Sok a pártpolitikus, kevés a szakember.
Az EU összes hivatalos nyelve a hivatalos nyelv.
1992-től 5 évre választják, előtte 4 évre választották. A biztosok nem visszahívhatóak. Létezik ellenük bizalmatlansági indítvány intézménye, ám ezek sikertelenek.
Az EB közösségi érdekek képviseletére hivatott. Szupranacionális.
A Bizottság elnöke „első az egyenlők között” (primus inter pares), egy szavazata van, és képviseli a bizottságot.
1985-1995 J. Delors, 1999-2004 Romano Prodi (az olasz Olajfa jelöltje) volt a Bizottság elnöke.
20.000 alkalmazottja van a Bizottságnak. Sok a tolmács. Vízfejű szervezet.
A bizottsági tagság presztízse országonként változik. Akik Európában gondolkodnak, azok esetében nagy a presztízs (Franciaországban fontos, GB-ban a félreállítottak kerülnek ide).
Directorate General (DG) - főigazgatóságok végzik a szakmai munkát, élükön az adott biztos áll (25 terület van).
2004-ig a 15 tagú EU-nak 20 tagú Bizottsága volt – az öt nagy 2-2, a többiek 1-1 tagot delegáltak (a bővítéstől minden ország 1-1 tagot delegál). A jövőben a Bizottság csökkentésében gondolkodnak – rotációs alapon lesznek országok, akik kimaradnak a Bizottságból.
A Bizottság hatásköre:
1. Döntés-előkészítés, amit csak ő tehet meg (a Tanács és a Parlament dönt).
A Bizottság az Unióban a szupranacionális pillér, nemzetek fölöttiséget jelenít meg. (Itt nem jelenik meg az adott tagállam érdeke.
2. A „jogalkotás” (fő jogalkotó a Tanács) - származékos vagy eredeti felhatalmazás alapján. Származékos: a tanács hoz egy keretdöntést, és a bizottság dönt ezekben az ügyben.
Eredeti: a szerződések meghatározzák, hogy a Bizottság milyen ügyben hozhat döntést.
3. Végrehajtás - a Tanács döntést hoz, a Bizottság végrehajtja. Demokratikus deficit.
4. Gazdaság ellenőrzése (Róma óta) - állami megrendelések ellenőrzése (szabad-verseny). Monopol-helyzetben lévő vállalatok ellenőrzése.
5. Költségvetés és zárszámadás előkészítése (évente van költségvetés).
6. Külső képviselet - a diplomáciai képviseletet is ő látja el (ENSZ, 3. ország).