Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 EU-s szerződés, két új elv 

EU-s szerződés, két új elv:

1.      Az EU bármelyik tagállamának polgára az EU állampolgára is lesz. Passzív és aktív választójogot kapnak a polgárok. Bárhol munkát vállalhatnak.

 

2.      Szubszidiaritás elve (a katolikus egyháztól eredeztetve). Amit az ország meg tud oldani a saját szintjén, abban az Unió ne szóljon bele. Maastrichti szerződés 3/D. pontja mondja ki. (Az ifjúságpolitikába, szociális politikába az EU nem szól bele.)

 

 

Megjelenik az Együttdöntési eljárás – a Tanács a Parlamenttel együtt. (A parlament megkerülhetetlen).

 

A Maastrichti szerződés összehangolja az EU működését – átláthatóvá teszi azt.

A Parlamentnek és a Bizottságnak 5-5 éves mandátuma van.

Négy napos EUP-i választások – tisztelve az európai hagyományokat: csütörtöktől vasárnapig. (Csütörtök: GB, Hollandia; vasárnap: MO és a többi tagállam.)

Májusban az EUP, novemberben a Bizottság megválasztása történik. A Tanács féléves rotációban működik.

 

Új Bizottságok:

Regionális bizottság - régiók bizottsága.

Kohéziós alap (akik nem érik el az EU átlag szintjét).

 

(Regionális alapból juttatás azoknak, akik nem érik el az EU-s átlag 70%-át.)

Környezetvédelem.

 

Transz-európai hálózat kiépítése (vasút, telefon, úthálózat), egységesítése. (Portugália, Spanyolország: óriási fejlődés.)

 

 

 

Európai Uniós Szerződés:

1995-96. Európai Monetáris Unió - gazdasági unió, közös piac megcélzása.

Gazdasági unió létrejöttéhez a gazdasági fejlődést össze kell hangolni.

Létrejön az Európai Monetáris Intézet - Frankfurt. Alex Lamfalusi az első elnök, akit nyolc évre választottak. A második ciklusban egy holland kerül a vezető pozícióba, akit négy év után egy francia vált.

Az EMI mai neve (1994-től) Európai Jegybank. Feladata a gazdasági koordináció.

1999. január 1. - rögzíti az árfolyamokat 11 tagállam.

2002. január 1. - Euro bevezetése. Fél éven keresztül párhuzamosan van jelen a nemzeti valutákkal. (2002. július 6-tól már csak az Euro.)

 

A Maastrichti szerződés problémái: GB-ban nem merték szavazás elé vinni. Dániában éppen, hogy átment. (A szerződés csak akkor érvényes, ha minden tagállam elfogadja – parlamenti jóváhagyással vagy népszavazással.)

 

Közös kül- és biztonságpolitika: mindenkinek egyet kell érteni az üggyel, ezért sok a kormányközi egyeztetés a külügy- és védelmi miniszterek között. Az Unió közös érdekeinek védelme a cél.

Közös akciókra nincs katonai fedezet, NATO-kontingensekre van szükség (hiszen az EU-nak nincs közös hadserege).

 

Jogi, belügyi kérdések: belső határok lebontása, Europool (rendőrség) létrehozatala.

 

1989. Szociális Charta – a munkanélküliség és a szociális feszültségek kezelésére. 11 tagállam írja alá, GB nem.

(A charta a sztrájkjogra nem tér ki.)

 

Kétsebességes EU – az adott tagállam dönti el, hogy csatlakozik-e, vagy sem (15-ből 11 csatlakozik a közös pénzhez).

 

Az Unió mélyülése, vagy bővülése a kérdés! Lépcsőzetesen bővül és mélyíti az integrációt.

 

1992. Létrejön az Európai Gazdasági Térség. EFTA és az EU hozza létre.

 

1994. Szabadkereskedelmi övezet az EFTA és az EU között.

 

1995. Csatlakozik az EU-hoz Ausztria, Finnország, Svédország. (Norvégiában leszavazzák, mert nem tetszik nekik a halászati kvóta. Magas az ország GDP-je és félti függetlenségét.)

 

1995. március - 96. június: Torinói kormányközi konferencia. Szóba kerül az Euro és a gazdasági mutatók vizsgálata. A költségvetési deficit maximum 3 % lehet (ennyi a német aranytartalék).

 

1997. október - Amszterdami Szerződés. Része lesz a Schengeni egyezmény (GB ezt nem írta alá). Menekültügy, emigráció kérdése. A munkanélküliségre is megoldást kellett volna találni – Spanyolországban, Németországban 10%, Finnországban 20%, máshol viszont csak 2-3%.

Nem jött létre az EU intézményreformja.15 tag + 11 tagjelölt (MO, Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia, Ciprus és Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta).

A közös határokban meghatározásában sikeres volt Amszterdam.

 

Új elv – Flexibilitás: a tagállamok tudomásul veszik, hogy különböző mélységű változások lehetnek az EU-ban. Kétsebességű Európa.

 

Foglalkoztatási politika – tagállami ügy.

Megjelenik a kelet-nyugati törésvonal.

Szükség van az intézményi reformra, ha az EU tagjainak száma 20 fölé emelkedik.

 

1999. március 25 – Berlin: összeül az Európai Tanács.

Agenda 2000 fejlesztési terv elfogadása. Ha az EU-t bővíteni akarják, a költségvetést is bővíteni kell.

 

2000. december 7-10. Nizzai Szerződés. Nem utalt át újabb hatásköröket az EU-nak. Gyorsabb döntéshozatalra van szükség. Út a bővülő Unióhoz – meghatározzák a csatlakozó államok súlyát a Parlamentben.

 

2001. december - Laakeni konferencia – az Európai Konvent felállításának elhatározása.

Konvent – erős legitimációjú testület, Giscard d’Estaing az elnöke.

 

2002. február 28. - Konvent megalakulása. Európa jövőjével foglalkozó konvent.  Szerződést kell alkotni, ami rendezi az EU intézményei összetételét, jövőjét.

 

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2019 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek