Állami vezetők: A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár

összefoglaló elnevezése. Kiemelt jogállást élveznek a javadalmazás, az egyéb

juttatások, de a kötelezettségek és a korlátozások terén is (pl. összeférhetetlenség,

nyilvános vagyonnyilatkozat) terén, lásd Ksztv. 6-12. §.

Állami-politikai döntések előkészítése: (lásd még: a közpolitikai folyamat

elemeinél): A döntéselőkészítés folyamatát vizsgálhatjuk annak funkciója felől. Ilyen

funkciók az információk összegyűjtése, feldolgozása, értelmezése, az egyeztetéskonszenzuskeresés

az érintettek körében, stb. Az információk tartalma alapján

figyelembe veendők a politikai szintéren megfogalmazódó preferenciák, a

megvalósíthatóság, illetve a megvalósítás költségei, valamint a várható társadalmi

hatások. Az előkészítés folyamatában, illetve a döntések befolyásolásában nagy

szerepe van a nyomásgyakorló csoportoknak és a médiának is.

Államigazgatási szervek: A költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a

kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a

köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

Államközi panasz: Ha erre lehetőség van, az egyik részes állam bepanaszolhatja a

másikat a szerződés ellenőrzésére létrehozott testületnél, amennyiben az nem teljesíti

a szerződésben foglaltakat. Általában az államok nem szívesen folyamodnak ehhez

az eszközhöz, mivel a másik állam azt barátságtalan lépésként értékelné.

Állampapír: Valamely szuverén állam által kibocsátott értékpapír. Nálunk az

államháztartás finanszírozásának elsődleges eszköze; két legjellemzőbb fajtája a

kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.

Állampolgár: Alkotmányjogi és politikai kifejezés. Utal arra, hogy az adott személy

egy adott ország politikai közösségének részese. Az állampolgárt számos politikai

jog illeti meg (szavazás, vélemény nyilvánítás joga). A jóléti államokban egyéb jogok

(pl. egészséghez való jog) is kapcsolódik az állampolgársághoz. Az állam megvédi

állampolgárait más államokkal szemben.

Államtitkár: Magas közigazgatási-kormányzati vezető beosztás. Minisztériumokban

az államtitkárok közvetlenül a miniszter után következnek a rangsorban. Más

pozíció is járhat államtitkári ranggal.

Államtitkári értekezlet: Az a testület, amely a tervezetnek a Kormány ülésére

történő benyújtásáról dönt. Tagjai az államtitkárok.

Államtitok: Államtitok az az adat, amely a törvényben meghatározott adatfajta

körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az

érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése

vagy felhasználása közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság

honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi

pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint

igazságszolgáltatási érdekeit.

A 15

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Állandó bizottság: Az állandó bizottságokat az Országgyűlés alakuló ülésén hozza

létre, tagjai országgyűlési képviselők. Ezen bizottságok a parlamenti ciklus egésze

alatt működnek, és a működési területüket érintő bármely kérdést

megtárgyalhatnak, abban állást foglalhatnak A házszabály rendelkezése alapján

állandó bizottságként kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a

külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi,

összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó

bizottságokat.

Állandó vándorlás: Az állandó lakóhely megváltozása.

Allokációs funkció: Magánjavak (jövedelmek és vagyon) egy részének az elvonása

és átcsoportosítása közfeladatok ellátása érdekében.

Alpolgármester: A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára,

titkos szavazással megválasztott személy. Az alpolgármester helyettesíti a

polgármestert, valamint segíti annak munkáját. Az alpolgármester a polgármester

irányításával látja el feladatait.

Alrendszerek: Az államháztartást 4 alrendszer alkotja:

• a központi kormányzat,

• elkülönített állami pénzalapok,

• helyi önkormányzatok,

• társadalombiztosítás költségvetései.

Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, mely az

érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat

és teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként

tartalmazza.

Általános alkalmazási feltételek: Egy részük minden köztisztviselőre vonatkozik,

nevezetesen magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább

középiskolai végzettség, közigazgatási versenyvizsga. Más részük csak a

köztisztviselők meghatározott körét érinti pl. nemzetbiztonsági követelmények,

vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

Általánosan kötelező jogszabály (Európai Unió jogforrása vonatkozásában): Nem

egyedi, hanem általános, normajellegű, vagyis a jogalanyok általánosan

meghatározott körére vonatkozó szabály.

Anszienitás: A karrier-rendszereket jellemző elv, amelynek értelmében a

köztisztviselő szolgálatban eltöltött időtől függően automatikusan halad előre

besorolásában, s ez számára törvény által garantált illetménynövekedést

eredményez.

A 16

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Anticiklikus gazdaságpolitika: Az anticiklikus gazdaságpolitika az államnak azon

tevékenysége, amelynek során a gazdasági növekedés kilengései mérséklésének

szándéka szembe megy a kialakuló üzleti ciklussal. A kormányzat a maga szükséges

kiadásait úgy időzíti, hogy azok ne essenek egybe a magánszektor által gerjesztett

felszálló ággal, hiszen akkor kevésbé éleződik ki az erőforrások szűkössége, és nem

fűtik túl az amúgy is izzó gazdaságot. Ezzel szemben a jövedelmek csökkenésének

szakaszában az állami kiadások hozzájárulnak az effektív összkereslethez, és ezáltal

stabilizálhatják a gazdaságot.

Anyagi (belső) jogforrás: A jogszabályt megalkotó állami szerv (Országgyűlés,

köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke,

miniszterelnök, miniszter, önkormányzat képviselő-testülete).

Anyagi felelősség: A munkáltatónak történő károkozásért való vétkességi felelősség,

a köztisztviselő vétkességét a munkáltató köteles bizonyítani. A kártérítés mértéke a

vétkesség fokától, valamint a magatartás súlyától függ [Ktv. 57. §].

Anyagi jogi (szabályok): Az államháztartás alrendszereire, a költségvetési szervekre,

adókra, illetékekre, járulékra, díjra, hozzájárulásra, bírságra vonatkozó jogszabályok.

Árfolyam-rendszer: Az a mód, ahogyan egy ország saját fizetőeszközének viszonyait

kialakítja más devizákhoz vagy egy kulcs-devizához. Lehet rögzített árfolyamú,

szabadon lebegő vagy egyéb átmeneti forma.

Artikuláció (érdekeké, vagy értékeké a politikai rendszerben): A politikai folyamat

egyik meghatározó eleme, amelynek során a pártok és más szervezetek a

társadalomban diffúz módon létező, de kevéssé tudatosult érdekeket és értékeket

„megtalálják”, megnevezik és megjelenítik a politikai folyamatban.

Át nem ruházható feladatok: A képviselő-testület nem ruházhatja át (vagyis csak

maga intézheti) a következő feladatokat: Pl.: a rendeletalkotást; a szervezetének

kialakítását és működésének meghatározását, kinevezéseket, a költségvetés

megállapítását, önkormányzati társulás létrehozását, társuláshoz, érdekképviseleti

szervezethez való csatlakozást; intézmény alapítását; közterület elnevezését,

emlékmű állítást.

Átengedett központi adók: Az állam az előzőleg központosított bevételek

meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. Ilyen átengedett

központi adó, amelyet a központi költségvetés alrendszeréből juttatnak az

önkormányzatok alrendszereinek a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó. A

személyi jövedelemadó 40%-át, a gépjárműadó 100%-át juttatják vissza az

önkormányzatoknak.

Átképzés: A feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan

képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör)

ellátására.

A 17

FFFooogggaaalllooomtttááárrr

Átláthatóság: Szűkebb értelemben az átláthatóság (transzparencia) fogalmát,

követelményét a korrupció elleni harccal szokták azonosítani. 1

Tágabb értelemben az átláthatóság az elszámoltathatóság előfeltételeként is

meghatározható. Azok az állampolgárok és civil szervezetek, akik ténylegesen, nagy

tömegben hozzáférnek a jogszabályok, állami, közigazgatási döntések előkészítő

dokumentumaihoz, akik tájékozottak, pontosan tudják, hogy mi zajlik az állami,

önkormányzati igazgatáson belül: minden bizonnyal ki fogják vívni, hogy

szempontjaik érvényesüljenek a döntésekben. A tájékozott állampolgárok széles

tömegei ellehetetlenítik a szűk körben, demokratikus kontroll nélkül, azonosítatlan,

homályos érdekek alapján létrejövő döntések meghozatalát, végrehajtását. 2

Átmeneti gazdálkodás az önkormányzati költségvetésnél: Az önkormányzat a

költségvetési gyakorlat alapján mindig „késésben van”, hiszen csak a központi

költségvetés elfogadása után kerülhet sor az önkormányzati költségvetés

elfogadására, amely már az adott költségvetési évre esik.

Az önkormányzat ezért az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben

felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit

beszedhesse és kiadásait teljesíthesse.

Előfordulhat, hogy az önkormányzat nem alkot sem költségvetési, sem átmeneti

gazdálkodásról szóló rendeletet. Ebben az esetben az államháztartási törvény

felhatalmazza a polgármestert a gazdálkodás folytatására, azaz jogosult a bevételek

beszedésére és az előző évi kiadási előirányzaton belül a kiadások arányos

teljesítésére.

Áttekinthetőség elve: A költségvetésnek azonos szerkezeti felépítés szerint kell

készülnie. Így érhető el, hogy az éves költségvetési törvény összehasonlíthatóvá

váljon az annak végrehajtásáról szóló zárszámadási törvénnyel.

Autonómia: Önállóságot, függetlenséget jelent.