Állami vezetők: A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár
összefoglaló elnevezése. Kiemelt jogállást élveznek a javadalmazás, az egyéb
juttatások, de a kötelezettségek és a korlátozások terén is (pl. összeférhetetlenség,
nyilvános vagyonnyilatkozat) terén, lásd Ksztv. 6-12. §.
Állami-politikai döntések előkészítése: (lásd még: a közpolitikai folyamat
elemeinél): A döntéselőkészítés folyamatát vizsgálhatjuk annak funkciója felől. Ilyen
funkciók az információk összegyűjtése, feldolgozása, értelmezése, az egyeztetéskonszenzuskeresés
az érintettek körében, stb. Az információk tartalma alapján
figyelembe veendők a politikai szintéren megfogalmazódó preferenciák, a
megvalósíthatóság, illetve a megvalósítás költségei, valamint a várható társadalmi
hatások. Az előkészítés folyamatában, illetve a döntések befolyásolásában nagy
szerepe van a nyomásgyakorló csoportoknak és a médiának is.
Államigazgatási szervek: A költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a
kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
Államközi panasz: Ha erre lehetőség van, az egyik részes állam bepanaszolhatja a
másikat a szerződés ellenőrzésére létrehozott testületnél, amennyiben az nem teljesíti
a szerződésben foglaltakat. Általában az államok nem szívesen folyamodnak ehhez
az eszközhöz, mivel a másik állam azt barátságtalan lépésként értékelné.
Állampapír: Valamely szuverén állam által kibocsátott értékpapír. Nálunk az
államháztartás finanszírozásának elsődleges eszköze; két legjellemzőbb fajtája a
kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.
Állampolgár: Alkotmányjogi és politikai kifejezés. Utal arra, hogy az adott személy
egy adott ország politikai közösségének részese. Az állampolgárt számos politikai
jog illeti meg (szavazás, vélemény nyilvánítás joga). A jóléti államokban egyéb jogok
(pl. egészséghez való jog) is kapcsolódik az állampolgársághoz. Az állam megvédi
állampolgárait más államokkal szemben.
Államtitkár: Magas közigazgatási-kormányzati vezető beosztás. Minisztériumokban
az államtitkárok közvetlenül a miniszter után következnek a rangsorban. Más
pozíció is járhat államtitkári ranggal.
Államtitkári értekezlet: Az a testület, amely a tervezetnek a Kormány ülésére
történő benyújtásáról dönt. Tagjai az államtitkárok.
Államtitok: Államtitok az az adat, amely a törvényben meghatározott adatfajta
körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az
érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése
vagy felhasználása közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság
honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi
pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint
igazságszolgáltatási érdekeit.
A 15
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Állandó bizottság: Az állandó bizottságokat az Országgyűlés alakuló ülésén hozza
létre, tagjai országgyűlési képviselők. Ezen bizottságok a parlamenti ciklus egésze
alatt működnek, és a működési területüket érintő bármely kérdést
megtárgyalhatnak, abban állást foglalhatnak A házszabály rendelkezése alapján
állandó bizottságként kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a
külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottságokat.
Állandó vándorlás: Az állandó lakóhely megváltozása.
Allokációs funkció: Magánjavak (jövedelmek és vagyon) egy részének az elvonása
és átcsoportosítása közfeladatok ellátása érdekében.
Alpolgármester: A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára,
titkos szavazással megválasztott személy. Az alpolgármester helyettesíti a
polgármestert, valamint segíti annak munkáját. Az alpolgármester a polgármester
irányításával látja el feladatait.
Alrendszerek: Az államháztartást 4 alrendszer alkotja:
• a központi kormányzat,
• elkülönített állami pénzalapok,
• helyi önkormányzatok,
• társadalombiztosítás költségvetései.
Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, mely az
érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat
és teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként
tartalmazza.
Általános alkalmazási feltételek: Egy részük minden köztisztviselőre vonatkozik,
nevezetesen magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább
középiskolai végzettség, közigazgatási versenyvizsga. Más részük csak a
köztisztviselők meghatározott körét érinti pl. nemzetbiztonsági követelmények,
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
Általánosan kötelező jogszabály (Európai Unió jogforrása vonatkozásában): Nem
egyedi, hanem általános, normajellegű, vagyis a jogalanyok általánosan
meghatározott körére vonatkozó szabály.
Anszienitás: A karrier-rendszereket jellemző elv, amelynek értelmében a
köztisztviselő szolgálatban eltöltött időtől függően automatikusan halad előre
besorolásában, s ez számára törvény által garantált illetménynövekedést
eredményez.
A 16
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Anticiklikus gazdaságpolitika: Az anticiklikus gazdaságpolitika az államnak azon
tevékenysége, amelynek során a gazdasági növekedés kilengései mérséklésének
szándéka szembe megy a kialakuló üzleti ciklussal. A kormányzat a maga szükséges
kiadásait úgy időzíti, hogy azok ne essenek egybe a magánszektor által gerjesztett
felszálló ággal, hiszen akkor kevésbé éleződik ki az erőforrások szűkössége, és nem
fűtik túl az amúgy is izzó gazdaságot. Ezzel szemben a jövedelmek csökkenésének
szakaszában az állami kiadások hozzájárulnak az effektív összkereslethez, és ezáltal
stabilizálhatják a gazdaságot.
Anyagi (belső) jogforrás: A jogszabályt megalkotó állami szerv (Országgyűlés,
köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke,
miniszterelnök, miniszter, önkormányzat képviselő-testülete).
Anyagi felelősség: A munkáltatónak történő károkozásért való vétkességi felelősség,
a köztisztviselő vétkességét a munkáltató köteles bizonyítani. A kártérítés mértéke a
vétkesség fokától, valamint a magatartás súlyától függ [Ktv. 57. §].
Anyagi jogi (szabályok): Az államháztartás alrendszereire, a költségvetési szervekre,
adókra, illetékekre, járulékra, díjra, hozzájárulásra, bírságra vonatkozó jogszabályok.
Árfolyam-rendszer: Az a mód, ahogyan egy ország saját fizetőeszközének viszonyait
kialakítja más devizákhoz vagy egy kulcs-devizához. Lehet rögzített árfolyamú,
szabadon lebegő vagy egyéb átmeneti forma.
Artikuláció (érdekeké, vagy értékeké a politikai rendszerben): A politikai folyamat
egyik meghatározó eleme, amelynek során a pártok és más szervezetek a
társadalomban diffúz módon létező, de kevéssé tudatosult érdekeket és értékeket
„megtalálják”, megnevezik és megjelenítik a politikai folyamatban.
Át nem ruházható feladatok: A képviselő-testület nem ruházhatja át (vagyis csak
maga intézheti) a következő feladatokat: Pl.: a rendeletalkotást; a szervezetének
kialakítását és működésének meghatározását, kinevezéseket, a költségvetés
megállapítását, önkormányzati társulás létrehozását, társuláshoz, érdekképviseleti
szervezethez való csatlakozást; intézmény alapítását; közterület elnevezését,
emlékmű állítást.
Átengedett központi adók: Az állam az előzőleg központosított bevételek
meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. Ilyen átengedett
központi adó, amelyet a központi költségvetés alrendszeréből juttatnak az
önkormányzatok alrendszereinek a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó. A
személyi jövedelemadó 40%-át, a gépjárműadó 100%-át juttatják vissza az
önkormányzatoknak.
Átképzés: A feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan
képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör)
ellátására.
A 17
FFFooogggaaalllooomtttááárrr
Átláthatóság: Szűkebb értelemben az átláthatóság (transzparencia) fogalmát,
követelményét a korrupció elleni harccal szokták azonosítani. 1
Tágabb értelemben az átláthatóság az elszámoltathatóság előfeltételeként is
meghatározható. Azok az állampolgárok és civil szervezetek, akik ténylegesen, nagy
tömegben hozzáférnek a jogszabályok, állami, közigazgatási döntések előkészítő
dokumentumaihoz, akik tájékozottak, pontosan tudják, hogy mi zajlik az állami,
önkormányzati igazgatáson belül: minden bizonnyal ki fogják vívni, hogy
szempontjaik érvényesüljenek a döntésekben. A tájékozott állampolgárok széles
tömegei ellehetetlenítik a szűk körben, demokratikus kontroll nélkül, azonosítatlan,
homályos érdekek alapján létrejövő döntések meghozatalát, végrehajtását. 2
Átmeneti gazdálkodás az önkormányzati költségvetésnél: Az önkormányzat a
költségvetési gyakorlat alapján mindig „késésben van”, hiszen csak a központi
költségvetés elfogadása után kerülhet sor az önkormányzati költségvetés
elfogadására, amely már az adott költségvetési évre esik.
Az önkormányzat ezért az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben
felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit
beszedhesse és kiadásait teljesíthesse.
Előfordulhat, hogy az önkormányzat nem alkot sem költségvetési, sem átmeneti
gazdálkodásról szóló rendeletet. Ebben az esetben az államháztartási törvény
felhatalmazza a polgármestert a gazdálkodás folytatására, azaz jogosult a bevételek
beszedésére és az előző évi kiadási előirányzaton belül a kiadások arányos
teljesítésére.
Áttekinthetőség elve: A költségvetésnek azonos szerkezeti felépítés szerint kell
készülnie. Így érhető el, hogy az éves költségvetési törvény összehasonlíthatóvá
váljon az annak végrehajtásáról szóló zárszámadási törvénnyel.
Autonómia: Önállóságot, függetlenséget jelent.
