• föderáció:  központi végrehajtó hatalmat, kormányzatot feltételez egységes felépítéssel:  pénzügy, hadügy, külügy, belügy…….stb
• konföderáció: központi végrehajtó hatalom nem létezik, egymással egyenlő jogokat élvező államok laza államszövetsége ez (ezt akarja később  Dél ). Az egyes államok még saját háborút is viselhetnek.

 

Már a Konfederációs Cikkelyekben kimondják az egyén és a magántulajdon szabadságát – itt tér el és itt a lényeges különbség az amerikai és az európai gondolkodás között. A klasszikus európai gondolkodás képviselőjeként Hegelt nevezhetjük meg, aki szerint a magántulajdon rossz, míg a másik elképzelés képviselőjeként Locket, aki szerint a magántulajdon szabadsága és szentsége garantálja az emberi szabadságjogokat. 

Az alkotmány az angolokkal való viszony azonnali rendezését tűzte ki célul. Minden tagállamnak egy szavazata volt és  az alkotmányt csak egyhangú szavazással lehetett módosítani.

 

• 1787.május 25 – szeptember 17: Alkotmányozó Konvenció – Constitutional Convetion: az  USA mindmáig érvényben lévő alkotmányát összeálltó gyűlés. Eredetileg az első amerikai alkotmány , az ún. Konföderációs Cikkelyek módosításának a céljából hívták össze, mivel az az alkotmány nem hozott létre államok feletti végrehajtó és igazságszolgáltató szervet. Az egykamarás kongresszus nem vethetett ki adókat és vámokat, és ezért nem csak az amerikai függetlenségi  háború során kiadott kötvények értéktelenedtek el, de ütőképes hadsereget sem tudott felállítani a köztársaság határait fenyegető Nagy-Britannia, Spanyolország, valamint az indiánok ellen. A Philadelphiában összeült  Alkotmányozó Konvenció 55 tagja ( köztük George Washington, Benjamin Franklin, Jason Madison ) ezért egy teljesen új alkotmányt készített , erős végrehajtó hatalommal, kétkamarás kongresszussal és nemzeti színű bírói hatalomal. Az új alkotmányt politikai küzdelmek közepette, a Federalista Párt nyomására fogadták el az államok 1787 – 1790 között. Hivatalosan 1789-ben  lépett életbe, amikor 9 állam elfogadta és G. Washingtont elnökké választották. Az alkotmány az unió fenntartását jelentette (az unió szent és sérthetetlen).

Az 1789-1801 közötti időszakot  föderalista korszaknak is szokták nevezni, amikor is a hatályba lépett második alkotmánynak köszönhetően egy centralizálódási folyamat zajlik le és  megtörténik a három hatalmi ág szétválasztása:

 

• törvényhozás (kongresszus)
• végrehajtás (elnök)
• bíróság (LB, tagjait az elnök nevezi ki)

 

Csak a kongresszus üzenhet hadat és az elnök nem. Ezt többször megsértették már, az elnök a hadsereg főparancsnokaként tette ezt meg (Vietnam).

Milyen kifinomult az amerikai politikai rendszer hármas tagozódása? Egymást kölcsönösen ellenőrző, visszaható folyamatokról van szó. A törvényhozás meghozza a törvényt, a legfelsőbb bíróság megvizsgálja, és a végrehajtó hatalom végrehajtja ezeket. A külpolitikának soha nem volt jelentős súlya, a belpolitika, az államok közötti politika volt a fontos. Az állampolgár helyi szinten politizál, ez fontos a számára. A központosítás kérdése idegrohamot idéz elő mindig az USA polgáraiban. (A kommunista ideológia soha nem volt szimpatikus az amerikaiaknak).

                A  Bill of Rights – az USA 1787. évi alkotmányát 1791-ben kiegészítő,                      szabadságjogokat tartalmazó, az államok jogait védő - 10 cikkelyből álló törvény. Garantálja a:

-          szólás-

-          vallás-

-          sajtó-

-          gyülekezési szabadságot

-          a szabad vallásgyakorlást

-          a tiltakozási jogot a kormány kihágásai ellen

-          a szabad fegyverviselési jogot

-          biztosította a magánszemélyek védelmét a katonai beszállásolással, a jogtalan házkutatással és az elkobzással szemben

-          rögzítette a föderalizmus elvét