Az Amszterdami Szerződés
A Maastrichti Szerződés elfogadásakor úgy döntöttek, hogy 1996-ban egy kormányközi konferenciát hívnak össze a Szerződés felülvizsgálatára esetleg módosítására. Egyre többen úgy látták, hogy az EK-ból EU-vá fejlődő szervezetben egyre több terület, és az ezekkel kapcsolatos döntés kerül közösségi szintre, miközben a közösségi intézmények működése ehhez vagy a demokratikus kontroll, vagy a hatékonyság szempontjából nem megfelelő. Ráadásul a még mindig elsősorban a tagállamok közötti konszenzusra építő döntéshozatal meglehetősen nehézkessé vált. Az Unió számára létfontosságúnak tűnt az intézményrendszer átalakítása. Az 1996. márciusa - 97. júniusa közötti Torinói kormányközi konferenciának tehát eredetileg az Unió működésének átfogó reformját kelett volna szolgálni, azonban a tárgyalásokat csak másfél év múltán sikerült lezárni Amszterdamban.
1997. október - Amszterdami Szerződés. Nem jött létre az Unió intézményreformja 15 tag + 11 tagjelölt (MO, Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia, Ciprus és Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta) és a további bővítéshez szükségesnek látszó kérdésekben sem született kielégítő eredmény. Eredmény:
- változások a közös kül- és biztonságpolitika területén
- haladás a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabra fűzésében
- az Unió szintjére emelte a foglalkozáspolitikát: Spanyolországban, Németországban 10%, máshol viszont csak 2-3% a munkanélküliség
- kiterjesztette az Európai Parlament döntési jogait, az eljárási rendet egyszerűsítette
- átláthatóbb és polgárközelib döntéshozatal
- a közös határok meghatározása
Új elv – Flexibilitás: a tagállamok tudomásul veszik, hogy különböző mélységű változások lehetnek az EU-ban. Kétsebességű Európa. Megjelenik a kelet-nyugati törésvonal.
1999. március 25 – Berlin: összeül az Európai Tanács.
Agenda 2000 fejlesztési terv elfogadása. Ha az EU-t bővíteni akarják, a költségvetést is bővíteni kell.
2000. december 7-10. Nizzai Szerződés. Nem utalt át újabb hatásköröket az EU-nak. Gyorsabb döntéshozatalra van szükség. Út a bővülő Unióhoz – meghatározzák a csatlakozó államok súlyát a Parlamentben.
2001. december - Laakeni konferencia – az Európai Konvent felállításának elhatározása.
Konvent – erős legitimációjú testület, Giscard d’Estaing az elnöke.
2002. február 28. - Konvent megalakulása. Európa jövőjével foglalkozó konvent. Szerződést kell alkotni, ami rendezi az EU intézményei összetételét, jövőjét.
