Föderalizmus, területi önkormányzatok közötti hatalommegosztás.

Az összefüggés a 2. és 3. pont között a felsőházban nyilvánul meg.

A folyamat harmadik része a hatalomgyakorlásban való általános részvétel.

Először leválik a civil társ., majd ha ez független az államtól, akkor ez egy lib. állapot, de nem demokratikus. Hogy ez demokratikusan működjön, valahogy vissza kell jönnie újra az államhoz. Fontos, hogy az állami döntések a civil társ. részvételével, képviseletével történjen és ilyen módon alakítsa az állam döntéseit. Egy közösségben hogyan döntünk, ez a lényeg. Ezzel válik népuralmivá.

Rousseau szerint a nép a szuverén, aki vagy közvetlenük gyakorolja a hatalmat, vagy szuverenitását rátestálja egy testület, amely a parlament. A parlamentarizmus logikája jön létre ezzel. Az az igény jelenik meg, hogy erősödjön a parlamentarizmus, a népszuverenitás képviselete az államban, ahol jelenjen meg a civil társ. Ne váljon külön, hanem direkt módon a civil társ. szempontjai jelenjenek meg. Rousseau ezt a végtelenségig fokozta, de levezethető elméletéből a színtiszta dem. Konkrétan ez annyit jelent, mint a választójog kiterjesztése. Az állampolgárok egyre növekvő tömegei kapnak választójogot, majd megvalósul az általános választójog. Legkésőbb Svájcban 1971-ben adják meg a választójogot a nőknek!