A dem. két alapeleme a liberalizmus és a demokrácia.

Ez a kettő sajátos feszült viszonyban van egymással. A lib. az egyén jogaira, a dem. az államhatalomban való részvételre, az ált. választójogra helyezi a hangsúlyt.

A dem. arra mutat, hogy mindenki egyenlően vegyen részt a döntésekben, akár közvetlenül, akár képviselői útján. A döntések többségi úton születnek. A dem. ezt a többséget hangsúlyozza.

Egységes szavazás jó lenne, de ez nem működik. A dem. azt mondja, hogyha 10-ből a 6 igen szavazata a fontos, a lib. pedig minden egyes szavazatra helyezi a hangsúlyt, megvédi a kisebbség érdekeit.

A többségi döntés demokratikus, de a kisebbség érdekeit, gondjait is meg kell oldani, tiszteletben kell tartani (dohányzók - nem dohányzók esete, vagy a nemzeti kisebbségek jogai).

A dem. erős érvényesítésével a diktatórikus állapotig is el lehet jutni. A dem. elvek túlveszítése a demokráciát meg is szüntethetik. Fontos, hogy a lib. elvek, jogok jelen legyenek, ezekért harcolni kell.

Lehet olyan helyzet is, amikor a dem. elv erősebb, mint a lib. elv. Például a környezetszennyezés esetében. Ilyenkor jogos a dem. döntés, mint ahogy a nemzetiségek esetén nem jogok a többségi, dem. döntés.

Mindig az adott, konkrét ügyben kell bölcsnek lenni, elemezni a helyzetet, hogy melyik elv alapján döntsünk, a lib., vagy a többségi elv alapján.

A 19-20. sz-ra kialakult modern demokráciák kormányzati rendszerei.

1. Parlamentáris rendszer. A leginkább elterjedt.

2. Elnöki, prezidenciális rendszer.

3. Félelnöki korm. rendszer.