Nemzetközi helyzet a II. világháború után – út az európai egységesüléshez, korai integrációs elképzelések
Út az európai egységesüléshez:
Az európai egység gondolata az európai közgondolkodásban hosszú évszázadokon keresztül jelen volt - gondoljunk Dantéra, Comeniusra, Jiří Poděbrádra, Kantra, Victor Hugo, Saint Simon. A XX. század első felében több terv is született és ezek közül kiemelkedik Richard Coudenhove Calergi „Páneurópa” című könyve, amelyben konkrét javaslatot tett Európa egységesítésére. A munkássága alapján szerveződő Páneurópai Mozgalom már felvázolta a gazdasági integráció tervét is. Reális alapot egy intézményesített Európa létrehozására mégis a II. világháború pusztításaiból levont tanulságok teremtettek. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a laza kormányközi alapon szerveződő együttműködés nem nyújt biztosítékot az európai államok békés egymás mellett élésének és fejlődésének.
Az államok együttműködésének módozatai:
- föderáció (szövetség, szövetkezés) – szövetségi állam; közös, központi irányító szervekre épülő államszövetség, amelyben azonban a tagállamok bizonyos ügyekben önkormányzattal bírnak. A központi szervek (végrehajtó, döntéshozó) minden tagállamra kötelező erejű döntéseket hoznak (bizonyos jogosítványokat átvesznek a tagállamoktól). Pl. Németország, USA.
- konföderáció (államszövetség)– szuverén államok álandó jellegű, de laza formája, amelyben az egyes tagállamok megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat. Nem jön létre a tagállamok fölött álló állam: nincs nemzetek feletti végrehajtó és törvényhozó hatalom, ezért nincs a tagállamokra kötelező döntés sem. A tagállamok a közössé tett ügyek intézésére közös tanácskozó szerveket joznak létre, ezek határozatai rendszerint csak a tagállamok egyhangú állásfoglalásával jöhetnek létre. Pl. Rajnai Szövtség (1806-13), FÁK 1991-től, Brit Nemzetközösség
Föderációk felosztása:
| | | | |
SZÁ DF FKT CF KÁ
SZÁ - szuverén államok
DF - decentralizált föderáció (államszövetség)
FKT - föderációk köztes típusai
CF - centralizált föderáció (szövetségi állam)
KÁ - központosított állam (homogén társadalom, a mai Magyarország)
- integráció – általános értelemben beilleszkedés, részek összekapcsolódása, egységesülés. A gazdasági integráció két vagy több ország vagy gazdasági szervezet egyesülési folyamata, egységes rendszerbe való tömörölése a nagyobb gazdasági egység előnyeinek kihasználása érdekében. A gazdasági integráció lépcsői:
- Szabad kereskedelmi övezet: a terület határain belül a külkereskedelem liberalizált (egymás felé a határok lebontása), a kívülállókkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat (kifelé önálló vámpolitika).
- Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben közös külső vámokat alkalmaznak, és közös kereskedelempolitikát folytatnak (közös vámpolitika egy harmadik országgal szemben).
- Közös piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és a szolgáltatások mozgásának a szabadságán túl a termelési tényezők ( a tőke és a munkaerő) szabad áramlását is biztosítja. Így tehát jelenleg MO de jure igen, de defacto nem tagja a közös piacnak.
- Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák harmonizációját, végcélként pedig azok közösségi szintű egységesítését jelenti; fontos eleme a közös valuta, a monetáris unió
Megelőző szakasz - 1945-57.
Az I. és a II. világháború pusztításaiban kicsúcsosodott hatalmi harc és az ebből levont következtetések és tanulságok a következők:
- „az elismertetésért vívott küzdelmeket” a békés egymás mellett élésnek kell felváltani Európában
- a nemzeti alapon szerveződő Európa csődöt mondott: a laza kormányközi együttműködés nem nyújt biztosítékot az európai államok békés egymás mellett éléséhez
- a Népszövetség eszméjének a csődje: képtelen volt az európai államokat politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egymáshoz közelebb hozni és képtelen volt a világégés megakadályozására
- a Népszövetség kudarca nyilvánvalóvá tette, hogy létre kell hozni egy nemzetekfeletti (szupranacionális ) ellenőrzést gyakorló szervezetet
A világégés után Európa az USA és a SZU között találja magát. Óriásiak a háborús veszteségek és egy új politikai rend van kialakulóban . Franciaországban ez a 4. köztársaság időszaka, Németországot kettészakítják, Európa keleti felében pedig a kommunizmus térhódítása. A fokozatosan kétpólusúvá váló világrendszerben Európa nyugati felében gyorsan felismerték, hogy csak egységesülése révén lehet képes alaposan lecsökkent politikai és gazdasági súlyának és befolyásának a növelésére. Így nem az integráció szükségességén, hanem annak megvalósítási lehetőségein vitatkoztak Nyugat-Európa politikusai. A fő kérdés az volt, hogy az európai béke megőrzéséhez, ill. az európai országok felemelkedéséhez, politikai, katonai vagy gazdasági irányúltságú integrációra van-e szükség, s a létrejövő integrációban mely államok vegyenek részt.
A nemzetközi politikában három fajta vonulat van jelen:
- biztonságpolitikai
- politikai
- gazdasági
A II. VH után természetesen a biztonságpolitika a legfontosabb.. A kommunizmus térnyerésével a világ politikai térképe átrajzolódik: Európában két jelentős politikai hatalom van jelen - Nagy-Britannia, amely szét van bombázva, legyengítette a háború, elvesztette gyarmatbirodalmát, Franciaország - és a kommunista Szovjetunió által vezetett keleti blokk. A II.világháború után a következő befolyási övezetek léteztek ( a világ felosztása a nagyhatalmak között):
- USA – Amerika (izoláció)
- SZU- Kelet-Európa és Közel-Keletet
- Nagy-Britannia – Nyugat-Európa
- Kína - Távol-Keletet
Nagy Britannia azonban nem tudja garantálni az európai békét, hiszen Görögországban kommunista puccs tört ki (1947) és az USA-nak kellett beavatkozni. A kommunizmus erőszakos terjeszkedésének a megakadályozására jött létre a Truman doktrína – containment (feltartóztatás): a kommunista előretörést minden módon megakadályozni Európában. Az USA azonban nem tud és nem is akar katonailag felelni Európáért.
Az USA gazdasága a háborúnak köszönhetően óriásit fejlődött és a háború fő haszonélvezőjévé vált. Tremékeit exportálná, de Európában nincs fizetőképes kereslet, mert a háború okozta nyomorban tengődik. George Marshall (amerikai pénzügyminiszter) segélye - pénzügyi segély, vissza nem térítendő támogatás: európai piac megvásárlása amerikai termékekkel! (Az amerikai gazdaságot mentik meg Amerikának)
|