Mi a demokrácia?

Demos és gracia - nép és uralom, népuralom.

Önmagában olyan kategóriai, amely az emberek együttélésének és ezek döntéseivel kapcsolatban ez hogyan működik.

 

Az ókori dem-ben közvetlen dem-ről beszéltek. A szavazati joggal rendelkező polgárok egyenrangú, közvetlen részvételére épült.

 

A modern demokráciák, 18-19. sz-tól már közvetett, képviseleti dem-ről beszélhetünk. Fogalmilag a modern demokrácia olyan kormányzat rendszer, döntési rendszer, amely a polgárok választásokon kifejezett akarata alapján működik.

Két megközelítése van:

1. Procedurális demokrácia, amely a képviselet alapján működik és különösen a választásokra koncentrál. Átruházzák a döntési jogukat képviselőikre.

2. Szubsztanciális dem. (lényeg) a részvételnek van nagyobb jelentősége.

 

Miért szűnt meg a szubszt. dem.?

1. Méretek kérdése. Ókori városállamban, kis közösségben még elképzelhető volt, hogy emberek összejöjjenek az agórán, és próbáljanak együtt cselekedni, dönteni. Azóta már nagy nemzetállamokról beszélünk, és itt már ez képtelenség lenne.

A világ kitágulása viszont (internet) már újra lehetővé teszi a közvetlenséget, világhálót hoz létre, akár közvetlen szavazást is eredményezhetne.

 

2. A dolgok professzionalizálódása. A megoldandó kérdések nagyfokú szakmaivá válása, részkérdésekké való alakulása, tudományágak, résztudományok tömegei állnak a világ előtt. Itt már az emberek nem tudnak rálátni, átlátni bizonyos kérdésekre (körny.védelem, oktatás mezőgazdaság, stb.). És mindig az újonnan megjelenő kérdések a problémák főleg (új technikák, technológiák, stb.).

 

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy mégiscsak jelen van a részvételi, ókori álomdemokrácia igénye, újra és újra feltámad és meg is próbál jelenni. A képv. dem. nem söpör el minden részvételi elemet. A kisközösségek esetében a részvételi dem. még fennáll.

 

A népszavazás őrzi még a szubszt. dem. iránti igényt.

Svájcban a méretek és hagyományok miatt (Rousseau) markánsan jelen van a szubszt. dem.

 

M.o-n az Alkotmányban benne van, hogy a képviseleti és a közvetlen demokráciát egyaránt gyakorolja a nép.

 

A demokrácia nagy ellenvára a diktatúra. Demokrácia - diktatúra. Demokratikus rendszerek - diktatórikus rendszerek.

A diktatúra egyeduralom, eredetileg egyetlen ember uralmát jelentette (király, cár, császár, fáraó, emír). Az ókorban lehetett legitim is (türannuszok).

A modern korban a diktatúrát önkényuralomnak nevezzük. Nem szükségszerű, hogy egy emberhez kötődjön a diktatúra. Ennek is több formája van. Ma az állampolgárok beleegyezése nélkül működik, nem legitimálják, nem fogadják el, nem szavazzák meg. Tőlük teljesen függetlenül jön létre.