Félelnöki, félprezidenciális rendszer.

Fr.o-ban formálódott ki a pol. válságok hatására. Az V. Közt-ban alakul ki.

Fr-o-ban a bonapartizmus és a republikánis szellem nagyon erő. A bonapartizmus a végrehajtás erejét hangsúlyozza, az egyszemélyi vezetés iránti elkötelezettség igen erős. Hagyományaiban a fr. forradalomig mehetünk vissza, Robespierre...

A franciáknál nagyon erős a nemzeti elkötelezettség és a nemzeti egység iránti vágy.

A rep. hagyomány a törvényhozásra helyezi a hangsúlyt. A konvent ereje már korábban nagyon fontos volt. Az együtt döntés, közösen megjeleníteni az érdekeket.

1870-től a III., majd a IV. Közt. gyászos teljesítményt nyújtott. Sok kormányválság, előrehozott választások, szélsőjobb, szélsőbal. A koalíciós kormányok havonta megbuktak a IV. Közt-ban. Ezt kezelni kellett. De Gaulle tábornok ragadta magához a kezdeményezés az algériai válság idején: elég volt a pártokból, mert megosztják a társadalmat! A fr. nemzeti egységszellem ezt nem engedte, kezdtek leértékelődni a pártok. Visszatértek a bonapartista jellege: De Gaulle létrehozta az V. Közt-ot, 1865-ben megválasztatta magát közvetlen választással. Alkotmányos dualizmus kezdett kialakulni. Félelnöki rendszer lett, mert nem elnökiből indult ki, hanem a parl. rendszerből. Közvetlen elnökválasztás, csomó jogot magához ragadott: hadsereg vezetője, kinevezések, stb. A kormány ellenőrzését az elnök félig magához tudta ragadni, már csak a kinevezésekkel is.

A parl-nek is megvan a joga a kormányzat ellenőrzése fölött. Ez a rendszer azért érdekes, mert sok múlik azon, hogy a parl-i választások és elnökválasztás pol. eredménye megegyezik-e vagy nem. A „cohabitation”, azaz az „együttélés” nagyon fontos: közt. elnök pol. beállítottsága és a kormány közötti viszony. Ha ez nem egyezik meg, akkor cohabitation-ról beszélünk.

Visszautalva, a parl. rendszerben megjelenik a kancellári parlamentáris rendszer. Lényege a német modell alapján, hogy parl. rendszer ugyan, de különös hatalmat ad a miniszterelnök személyének. Németo-ben ez a kancellár. Nehéz elmozdítani, csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal mozdítható el. A legtöbb országban sima biz. indítvánnyal is meg lehet támadni az elnököt. Szlovénia, M.o. is átvette a konstr. biz. indítványt. A szlovén alkotmány azt mondja, hogy konstruktív biz. indítvány esetében egy éven belül kötelezően előrehozott választásokat kell tartani. A németek ezt nem rögzítették, de a gyakorlatban ezt alkalmazzák. Schmidt utóda, Kohl esetében is ez történt. 1972-ben Brandt esetében is ez volt.

A miniszterelnök egy személyben testesíti meg a kormányzatot, irányadó jellege van a kancellárnak. Rá van koncentrálva az egész alkotmányos rendszer. A minisztereket ő nevezi ki, ő váltja le. Tehát a miniszterelnökön van a hangsúly.

Ha lemond a kormányfő, akkor az a kormány bukását jelenti. Ez ékes jele annak, hogy mennyire a kormányfő testesíti meg a kormányt.