Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Az EU fejlődési szakaszai: 

Hatokból tizenkettek – az EK bővülései

 

De Gaulle 1969-ben lemondott és ezzel elhárult az akadály a brit csatlakozás elől. 1970-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával. Írországgal és Norvégiával. 1973-ban GB, Írország és Dánia csatlakozik az EK-hoz. (GB – 51%, Írország 83%, Dánia 63% szavaz a csatlakozás mellett.) Az EK mezőgazdasági támogatásán keresztül minden egy fontra hatot kapott Írország. Az 1904-ben függetlenné vált Norvégia 1972-ben hatalmas olajjövedelemre tett szert, valamint az IAC-kvóta korlátozta Norvégia tengeri halászatát – ezért Norvégia lakossága népszavazáson utasította el a csatlakozást.

            A bővülés következtében az EK világgazdasági súlya jelentős mértékben megnövekedett, aminek következtében az USA egyre inkább versenytársként kezdte kezelni az EK-t. Az amerikaiak a közös kereskedelempolitikában megjelenő európai protekcionista törekvéseket, a keleti blokkal kialakított kereskedelmi kapcsolatokat, valamint a fejlődő országokkal való kereskedelemben megfigyelhető európai térnyerést nem vették jó néven.

A gazdasági potenciál növekedése ellenére ellenére ugyanakkor a kilencek első évei mégsem a sikeresség jegyében teltek, mert az első olajválság negatív hatási nagymértékben hátráltatták az integrációban való továáblépést. 1973-tól érezhetővé és tapinthatóvá vált az euroszkepticizmus. A gazdasági rend megbomlik, a tartós fejlődés botlik. A gazdaság fejlődésére különböző elméletek léteznek, ezek közül az egyik Kondratyev (orosz közgazdász) cikluselmélete – a világgazdaság fokozatos ciklikusságban változik. Felemelkedik, majd lesüllyed. 1815-től harminc éves ciklusok vannak a gazdaságban a Kondratyev-féle cikluselmélet szerint. 1973 egy mélypont (olajárrobbanás).

Bretton Woods-i rendszer alapelemei: a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása, a Nemzetközi Valutaalap, és a Világbank. Rögzített árfolyam – az egyik valutának valamely másik valutához viszonyított ára nem változik. Minden árfolyamot aranyban kifejezve határoztak meg – aranyalapú rendszer. Egy uncia arany 35 USD. (II. VH előtt a valutaárfolyam az aranyhoz volt kötve. A II. VH alatt az európai országok pénzüket és aranyukat az USA-ban tartották)1973. október 6-24 - Jom Kippúr háború (előzménye az 1967-es Arab-Izraeli háború, amelyben Izrael megszállja a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot). A Szuezi-csatornánál folyamatos arab mozgósítás, majd 100 Km-es behatolás a Sínaira. (Ennek eredménye Camp David-i béketárgyalás - 1978.) Csökken az arabok olajkitermelése, az olajár pedig megnő. Emellett véget ért a Vietnami háború is 1973-ban (USA vereséggel felérő kivonulás) = nem lehet az aranyhoz kötni az USD-t. A Bretton Woods-i rendszer összeomlik.

A válság elsősorban  a Közösségen belüli kereskedelmet zavarta meg. Az integráció szorosabbá válását zavaró tényezők:

  • az elhúzódó válságok következtében az egyes tagállamok sokszor protekcionista törekvésekhez folyamodtak ( saját belső piacuk védelme)
  • a mezőgazdasági politika növekvő költségigényei miatt a britek küzdöttek a befeizetéseik lefaragásáért ( folyamatos nettó befizetők voltak, mert nincs jelentős mezőgazdaságuk!A közös bevétel 80%-a az agrárpolitika finanszírozására megy el. 1984-ig vita. Franciaország szerint – amit befizet, az már nem az ő pénze (a franciák a mezőgazdaságból sok pénzt kapnak vissza). 1984 – Fontainebleau-i csúcson kompromisszum született. Thatcher: I want my moneyback! – a GB által befizetett pénzösszeg 2/3-át visszakapta.)

 

Az 1970-es években folyik a mezőgazdaságipolitika kialakítása, amelynek része a közös halászatipolitika kialakítása is. (Dániával együtt Grönland is tagja az Ek-nek, amely 1721 óta gyarmat és 1953-ban integrálódik Dániába. 1978-ban területi autonómiát kap Grönland, majd 1981-ben az EK-i tagság ellen szavazott és kilépett belőle.) A regionális politika jelentősége az 1975-ben megalapított Európai Regionális Fejlesztési Alap-pal nőtt meg: feladata a Közösségen belüli regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentése.

A 70-es években ennek ellenére sikerült teljes mértékben kiépíteni és életbe léptetni a közös kereskedelempolitikát (egységes fellépés a külső országokkal szemben) és 1979-ben felállítani és útnak indítani az Európai Monetáris Rendszert, amely megteremtette a Közösségen belül  a pénzügyi stabilitás alapjait.

A nyolcvanas években aztán az EK újabb bővülései adtak impulzusokat az integráció továbbfejlesztésére: 1981-ben Görögország, míg 1986-ban Spanyolország és Portugália a demokratikus folyamat megerősítéseként csatlakozik az EK-hez. (Előtte Franco (1936-75) és Salazar (1932-68) féle diktatúrák). Az EK, mint politikai stabilizáló tényező (még bipoláris világ van, a háború még elképzelhető).Spanyolország és Portugália is kedvezményezett a regionális politika valamint a mezőgazdaság terén is.

Szociális Charta, 1989 – a munkanélküliség és a szociális feszültségek kezelésére. 11 tagállam írja alá, GB nem. A charta a sztrájkjogra nem tér ki.

            Az EK déli bővítésével szegényebb országok csatlakoztak, aminek következtében jóval hangsúlyosabban került előtérbe a gazdasági és szociális kohézió kérdése. Az EK gazdaságilag és földrajzilag is homogén szervezetből, sokszínűbb, különböző adottságú régiókat magába foglaló, ugyanakkor megnövekedett súlyú, földrajzilag és politikailag is jelentősen kiterjedt integrációs tömb lett.

 

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2019 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek