Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Együttműködési eljárás 

Együttműködési eljárás

 

            Az Egységes Okmány vezette be, de az eljárás jelentősége az Amszterdami Szerződés következtében erősen lecsökkent, mivel alaklamzási területeinek nagy része átkerült az együttdöntési eljárás alá. Lényege: a Tanács csak egyhangúan utasíthatja el a Parlament módosításait.

 

            Hozzájárulási eljárás

 

            Az Egységesokmány vezette be és lényegében vétójogot jelent a Parlament számára a hatáskörébe utalt terület eseténLényege: egy adott kérdés elfogadásához a Parlamentegyetértése szükséges a Tanács döntése előtt. Ezek a

  • nemzetközi vonatkozású ügyek pld. csatlakozási szerződés
  • a támogatási politikát érintő egyes anyagi vonatkozású ügyekben ( strukturális alap, Kohéziós Alapok)
  • az európai választási rendszerrel és a
  • az alpvető jogokat megsőrtő tagállammal szembeni szankciókkal kapcsolatos döntések

 

Együttdöntési eljárás

 

A Maastrichti Szerződés vezette be és az Amszterdami Szerződés után jelentősége tovább nő. Eljárás:

·         a Bizottság eljuttatja javaslatát a Parlamenthez, amely véleményt mond  és ez tartalmazhat módosító javaslatot is. Ha a Tanács egyetért, akkor ezt minősített többséggel elfogadja és az eljárás be is fejeződik.

·         Ha a Tanács nem ért egyet, akkor saját javaslatot, ún. közös álláspontot bocsát a Parlament rendelkezésére, amit ez második olvasatban megtárgyal. Négy lehetősége van: nem ad ki véleményt; elfogadja; abszolút többséggel elutasítja; vagy módosításokat javasol. Az első két esetben a Tanács elfogadja  a jogszabályt, a harmadikban a ajvaslatot el nem fogadottnak tekinti és az eljárás eredmény nélkül lezárul. Az utolsó esetben a javaslat a Bizottság értékelése után visszakerül a Tanácshoz és amennyiben elfogadja a módosításokat, akkor a jogszabály megszületik. Ha nem, akkor egyeztetőbizottság alakul és itt további háromféle eredmény lehetséges: egyezség és mindkét intézmény elfogadja; egyezség, de az egyik intézmény nem fogadja el; vagy nincs egyezmény. Az utolsó két esetben nem születik meg a jogszabály.

Költségvetés az EU-ban

 

Nem lehet deficites. 1971-től a bevétel a tagállami befizetésekből származik (ez az adott tagország gazdasági súlya alapján történik). 1965-től a vám- és agrárbevételek közös kasszába kerülnek. 1968 június 1 – létrejön a vámunió, aminek eredményeként a vámbevétel a közös kasszába kerül.

Az ÁFA-ból (Value Added Tax – értéktöbblet-adó) - 1 % a költségvetésbe megy az 1980-as évek közepéig. 1985-től ez az összeg 1,4 %-ra nőtt., mivel az agrárköltségvetést finanszírozni kell. Az 1.4% a fogyasztást tükrözi, nem a termelést.

1985-ben reform, bevezetik a GDP faktort (az összes befizetés 1.8%-a - évente változik – és kompenzálják.

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2019 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek