I.                   Európai Unió Tanácsa (comission)

 

Az Európa Unió Tanácsa az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő, döntéshozó és jogalkotó szerve. A Tanács összetétele a napirend és a megoldandó feladatok szerint alakul. Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői - általában az adott témáért felelős miniszterek -, de a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy mikor kit delegálnak a Tanács üléseire. Szokás Miniszterek Tanácsaként is emlegetni. A Montánunióban Főhatóság - Római szerződés óta Tanács. Szakkérdésekben döntéseket hoz (a legfőbb döntéshozó). Meg kell különböztetni a:

• Miniszterek Tanácsát – az EU csúcsszerve szakminiszterekből
• Európai Tanácsot – amely az Unió állam-és kormányfőiből áll. Soros elnökség intézménye, amelyet  félévente a tagállamok egyike tölt be: rotáció. 2020-ig megtörtént a leosztás. (2010 tavaszán kerül MO-ra a sor.) 

 

A Miniszterek Tanácsának nincs saját apparátusa és mindig Brüsszelben ülésezik. Munkáját a CORREPER – Állandó Képviselők Bizottsága (segítő és előkészítő testület), amely a tagállamok mellé rendelt brüsszeli nagykövetek, ill. - helyetesítésük estén – azok beosztottjainak testületét jelenti. Feladata az álláspontok egyeztetése és közelítése, az Unió intézményei és a nemzeti kormányok közötti kapcsolattartás, koordinálás valamint a folyamatosság biztosítása. A szaktárcáknak mindnek külön tanácsa van.

A Miniszterek Tanácsa döntéseit:

• egyszerű
• minősített többséggel és
• gyhangú döntéssel (száma csökken) hozza.

 

A minősített többségi szavazási  eljárás esetén az egyes tagállamok szavazata eltárő súlyú népességük méreteinek megfelelően: Németország, GB, Franciaország, Olaszország 10-10; Spanyolország 8; Hollandia, Görögország, Belgium, Portugália 5-5; Svédország, Ausztria 4-4; Dánia, Finnország, Írország 3-3; Luxemburg 2. Összesen 87 szavazat. (Minősített többség – 62). A kisebb tagállamok nagyobb súllyal vannak jelen.

Blokkoló kisebbség – a minősített többségi szavazásnál a döntések elfogadásának megakadályozásához, „blokkoláshoz” szükséges minimális szavazatszám (előre kijelentett bizonyos szavazat esetén, a kérdést nem lehet elvinni szavazásig):

• Nizza után a szavazatszám 29 és 3 közé esik. (Minősített többség: 321-ből 232 egy kérdés elfogadásához)
• a szavazatszám mellett a tagállamok felének a támogatására is szükség van (25-ből 13).
• népességi küszöb – a lakosság 62%-ának támogatnia kell (a német lakosság aránya a franciáéhoz viszonyítva).

Package Deal – csoportos megállapodás (államközi adok-kapok).

A Miniszterek Tanácsa évente  meghatározott időközönként (február, július, október, december) Luxemburgban ülésezik, továbbá ún. informális találkozókat tartanak  a soros  elnökséget adóországban, de legalább egyszer Brüsszelben üléseznek.

Az Európai Tanács nagyhorderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, valamint lefekteti a fejlődés általános politikai irányvonalait. Jogforrást ugyanakkor nem alkot, az a Tanács feladata. Az Európai Tanács tulajdonképpen nem tartozik bele a Tanács hierarchiájába, hiszen döntéshozatali, eljárási rendje attól különbözik. Maastricht óta viszont bizonyos kérdésekben döntéshozatalhoz a Tanácsnak állam- és kormányfői szinten kell összeülnie, de ekkor nem is Európai Tanácsként üléseznek. Ennek a testületnek  a jelentősége és szerepe fokozatosan nőtt, miután e testület vált a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének a fő színterévé, ugyanis sok esetben a tagállamok közötti nézetkülönbségeket csak a nagy politikai rálátású és széles kompetenciájú állam- és kormányfők tudják feloldani, akik az ún.”package deal”-eken ( egyezség csomag, csomag diplomácia) keresztül több kérdést összekapcsolva tudnak kompromisszumos döntéseket hozni.