. Parl. rendszerek két történeti úton jöttek létre az alk. monarchiákból, amelyek már a hatalommegosztást felmutatják. Az uralkodó irányít, de már van parlament, alkotmány.

Egyik út: a parlamentnek felelős kormányzat létrejötte. A kormányzat a nem dem. monarchiában a monarcha kezében van, majd átmegy a parlament irányába, mely a demokratizációt jelenti már. A parl-nek felelős kormányzat létrejötte a választójog kiterjesztésével szoros összefüggésben áll. Idővel a választójog bővül, a 20. sz-ban válik általánossá csak. Megjelenik az igény, hogy a parlament, melynek van már legitimációja, a kormányra is végrehajtást gyakorolhasson. Ez a folyamat generálta, hogy ne legyen elválasztó egymástól, a parlament befolyásolhassa a kormányzatot. A 19. sz. végén, 20. sz. elején ez már alapvető követelménnyé válik.

A másik: a választójog kiterjesztése és általánossá válása. Pártok, mint a parl. rendszerek fontos tényezői. A pártok a parlamentnek eredetileg pártok nélküli képviseleti jellegét strukturálták, formálták. A pártok átveszik a parl. irányítását, közvetítenek a civil társ. és az állam között. A pártok többsége alapján jönnek létre a kormányok, és új kérdések merülnek fel: a pártok kerülnek abba a helyzetbe, hogy rájuk szavaznak már az emberek. Ilyen szempontból a parl. egy pártparlament lesz, és a pártok hozzák létre a kormányzatokat. Ahogyan a pártok formálják a parlamentet, a hatalommegosztás új dimenziói merülnek fel. Kormányzatot, miniszterelnököt, minisztereket állítanak, és a személyek sok esetben megegyeznek. Kormányzati tag lehet képviselői is, pl. Az eu-i országok nagyobb részében ezt megengedik, M.o-n is. Alkotmányjogi kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, a hatalommegosztás elve mennyire érvényesül ezáltal? A hatalom monopolizálási lehetősége merül fel. Bíróságok, ügyészség, Alk. Bír., ÁSZ, ombudsmanok, PSZÁF. Egygyökerű hatalom, monolit hatalmi szerkezetek formálódnak. A hatalommegosztás már a modern demokráciákban nem érvényesül ezáltal. Hogyan lehet ezzel szembenézni, erre válaszolni? Hol vannak a hatalmi ellensúlyok? Mit lehet kezdeni a monopolizálódó hatalmi egységekkel? Négyévenként ezt le lehet váltani! De jut-e kellő információ az emberekhez, hogy ezt a hatalmat leváltsák?

Szűkül a dem. mozgástere szerte a világon! A procedúra koncentrálttá válik.

Németo-ban elválik a hatalmi játék színtere és a választások! Lehet, hogy végül nagykoalíció lesz, de ezt senki nem akarta.

A 21. sz. a demokráciák nagyon komoly válságjelenségeit fogja mutatni! Nem biztos, hogy ez a demokrácia, amit most ismerünk, 30 év múlva így fog kinézni. Egyre kevesebb a mozgástere az állampolgároknak, egyre kevesebb a beleszólási lehetőség.

Parlamentáris rendszer. Rousseau népszuverenitás, Montesque hatalmi ágak szétválasztása. Ennek a két elvnek a kompromisszuma érvényesül:

1. a parl. szerepe megnövekedett, ellenőrzi a kormányt, viszont

2. a kormány továbbra sem alárendelt, a törvények alapján működik. A modern rendszerekben az államfő független a parlamenttől. A végrehajtás feje, ma már csak szimbolikusan.

A parl. rendszerekben a parlamentnek van kitüntetett szerepe. A parlamentet választjuk, a kormányzatot nem. A parl. hozza létre a kormányzatot, a legitimitás helye a parlament.