Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Közösségi-jog 4 alapelve 

§ Közösségi-jog 4 alapelve:

1)   Közvetlen hatály: Az EU szervei jogokat biztosítanak az államnak, jogi személyeknek  és magánszemélyeknek. (pl. 1963-ban Van Genden Loos, 1964-ben Sabena vs.Defrenne)

2)   Értelmezési kötelezettség: a nemzeti bíróságoknak értelmezniük kell a közösségi jogokat, és saját nemzeti jogszabályukat a közösségi joggal együtt összhangban kell alkalmazniuk.
          - Ez a ’80-as évek termése.
          - Az irányelvek célozzák meg a jogpolitikai célt, a tagállamok pedig annak megfelelően járnak el. Ha az implementálás (belső jogba való beültetés) nem történik meg vagy más formában jelenik meg, a nemzeti bíróságokat is felelősségre lehet vonni miatta.
          - Pl.: - 1984-ben Van Colson vs. Germany: nem vettek fel egy büntetés-végrehajtási intézetbe nőt, ezért Colson beperelte az államot. Az irányadó nemzeti jognak összhangban kell lennie a közösségi joggal. Akkor az implementálás csak még csak elméletben valósult meg.
                   - 1990-ben Marleasing-ügy: a spanyol polgári törvénykönyv alapján igaza volt, viszont akkorra már meg kellett volna történnie az implementálásnak. Vizsgálat indult, mely eredményeképp az irányelv mellett határoztak.
                   - 1989-ben Francovich-ügy: megfogalmazódott egy irányelv, mely alapján létre kell hozni minden államnak olyan intézményt, mely a munkájukat elveszített munkanélkülieket segíti anyagilag. A bérgarancia határideje 1983 volt. Francovich beperelte az olasz államot, mert azok elmulasztották létrehozni az intézményt. Megszületett a Francovich-elv: a tagállam kártérítési kötelezettséggel tartozik, amennyiben:          - az irányelv olyan intézkedéseket írt elő, mely által magánszemély lett volna a jogosult
                                                      - az implementációs határidő lejár
                                                      - kimutatható kár származik
                                                      - okozati összefüggés felmutatható
                   - kérdés lehet: mi történik, ha az állam elmulasztja az implementálást, mely miatt valakinek pénzben kifejezhető kára keletkezett?)

3)   Közvetlen alkalmazandóság: a nemzeti bíróságoknak alkalmazniuk kell a közösségi jogokat, függetlenül attól, hogy azt a felek kérik-e vagy hivatkoznak-e rá.

4)   Közösségi jog elsőbbsége: ha az adott területen ellentmondás van a nemzeti és közösségi jog között, akkor elsősorban mindenképp a közösségi jogot kell alkalmazni. Nem kérelemre, hanem hivatalból kell megtennie. Tilos a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogalkotás!
          Pl.: - 1964-ben EGK irányelv előírta, hogy államosítás esetén a magán vagy jogi személy részére teljes kártalanítást kell végrehajtani. Ezt nemzeti jogszabályba kellett beépíteni.
                 - Simmenthal-ügy: 1968. Július 1. – nincs belső vám, és nincs vámellenőrzés. Az olasz határon azonban bevezettek egy közegészségügyi vizsgálati díjnak elnevezett burkolt vámot. Annyit kellet megközelítőleg fizetni, mint a vámra. 1971-ben Simmenthal perelt: közösségi joggal ellentétes jogalkotás történet. A központi kérdés tehát ismét az volt, hogy a vitatott ügy a közösségi jog vagy a nemzeti jog körébe tartozik-e? Megállapították, hogy sem a vizsgálat, sem a vizsgálati díj nem törvénytelen, viszont az, hogy a díj magasabb, mint maga a szolgáltatás költsége, már gond. Ezt más néven burkolt vámnak nevezik.

friss hírek
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2017 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek