Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Európai Parlament 

Európai Parlament

(EP)

§ Kezdeti intézmény (1957-től Európai Közösség, 1951-től Európai Szén és Acélközösség)

§ Az EP és a magyar Országgyűlés együttműködésének intézményes fóruma a Parlamenti Társulási Bizottság, amely félévente ülésezik.

§ Az EP szervezete:   - elnökök konferenciája – 1 elnök (a tagállamok állampolgárai közvetlen választásokon választják meg őt 5 évre – az európai állampolgárság egyik jogosultsága alapján az egyes tagállamokban részt vehetnek választóként és választhatóként az ott állandó lakosként tartózkodó más tagállami polgár is) + 14 alelnök
                                    - bizottsági elnökök konferenciája (11 bizottság - Brüsszelben): kérdéskör fontossága + pénz (általa befolyásolható) + adott szakterület integráltsága
                                    - plenáris ülés (évente 12 hét - Strassbourgban)

§ A munka alapegységei a frakciók – a munka nem nemzeti alapon szerveződik, a képviselők politikai függetlenséget élvez.

          Minimum létszám:    -29 fő, ha azonos nemzetből valók a frakció tagjai
                                           -23 fő, ha 2 állam képviseli magát a frakcióban
                                           -18 fő, ha 3 nemzet
                                           -14 fő, ha 4 nemzet

          Két problémája:   -az egyik, hogy az ideológia meglehetősen vegyes képet mutat
                                      -a másik: Észak ↔ Dél, gazdagabb ↔ szegényebb, katolikus ↔ protestáns

          Európai Néppárt és Európai Demokraták: 233 tagot számlál

          Európai Szocialisták Pártja: 180 taggal

          Ezen kívül van még 4 frakció

§ Csoportközi csoportok – a frakciókon túlmenően is összeülnek (állandó és adhoc jellegű)

§ 626 fő a parlamentben (Luxemburgban 6, Németországban 99 mandátum) – (eredetileg a képviselők száma a 700-at nem haladhatja meg, de a Nizzai Szerződés ezt módosította) 2004. Május 1. Után 732 tag a parlamentben

§ Az EP szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az EP által elfogadott Működési Szabályzat tartalmazza.

§ Legitimáció növekedés (1976-ig nincs megegyezés a tagok megválasztásának módja kapcsán)
                          -1976-ban: egyéni és listás választás, valamint a kettő kombinációja
                          -1979-től 5 évente Európai Parlamenti választások

§ Működését kettősség jellemzi, jogosítványai korlátozottak

Feladata az államtalanítás, a nemzetállam szintjének (új, erős hatalom) az elérése:    Szupranacionalista
                                                                                                                                    Szubnacionalista

§ Tanácsadó-véleményező szerepe van, amely technokraták kezében van (ESZAK – Főhatóság, Bizottság), és amely egyre erősödik. 1979-től már együtt döntő és döntésbefolyásoló szerepe van.

§ Demokratikusság: demokratikus deficit (a választók és az intézmények között nincs olyan kapcsolat, mint a nemzetállamok között)

§ Népszerűtlen: -áttekinthetetlen a menete
                          -nyelvi problémák
                          -fizetés (legmagasabb Olaszország)
                          -plenáris ülés – alacsony részvétel

  Probléma:   -Kik indulnak? – nemzeti pártok, akik kormány-ellenzék megosztásban is szerepelnek
                     -Passzivitás (1979-től folyamatosan csökken)
                     -Kik azok a politikusok, akik ringbe szállnak?
                     -Milyen típusú képviselők?    -„kudarcpolitikusok
                                                                     -„sikeres nyugdíjas”
                                                                     -„feltörekvő helyi politikus”
                                                                     -érdekképviselő
                                                                     -EU-bűvöletében élő politikus

§ Képviselők: -mentelmi
                        -összeférhetetlenség (nem lehet másnak tagja)

§ Hatáskör: -Költségvetés:   -kötelező kiadási tételek (Közös Agrár Politika – 47%): a Tanács elkészíti a költségvetési tervezetet, amelyhez a parlament módosító indítványokat nyújthat be. A Tanács 2/3-os szavazata szükséges a beépítéshez (nem a parlament az ügydöntő). A Bizottság zárszámadását az Európai Parlament fogadhatja el.
                                               -nem kötelező – (strukturális támogatás, III. világ, intézmények ktg-vetése, stb): a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési tervet, melyet továbbít a Tanácshoz, majd a Parlamenthez kerül. Ha a Tanács egyet ért vele, akkor minden rendben van, ha nem, visszaküldi a parlamentnek, aki ha még akkor is ragaszkodik a beépítéshez, beépítik. A költségvetés elfogadása a Tanács és a Parlament együttes aktusa.

                     -„Jogalkotási ügyek”:    - számos eljárásban konzultációs véleményalkotó jogosítványa van
                                                          - felhívhatja a Bizottságot, hogy bizonyos jogszabályokat kezdeményezzen

                    -Ellenőrzés:   - aBizottságot leválthatja 2/3-os  szavazati többséggel
                                           - a Bizottság elnökének megválasztása előtt konzultálnak a Parlamenttel
                                           - a Bizottsági tagok listáját előre benyújtják a Parlamentnek, amelynek a hozzájárulása szükséges a tagok kinevezéséhez

                     -Jelentősebb nemzetközi szerződések jóváhagyása (ld. Csatlakozási szerződések)

§ Petíció: uniós állampolgárság egyik politikai részjogosítványa is egyben. A petíciókat az EP Petíciós bizottsága előzetes vizsgálatoknak vetik alá. Ilyen beadványokat nemcsak az automatikus petíciójoggal rendelkezőktől fogadnak el. Informálás végett, vagy eljárás elindítása végett sor kerülhet arra, hogy továbbítják a petíciót a Bizottságnak (Hollandia ellen eljárás a közösségi jog megsértése végett).

 

(EP)

§ Kezdeti intézmény (1957-től Európai Közösség, 1951-től Európai Szén és Acélközösség)

§ Az EP és a magyar Országgyűlés együttműködésének intézményes fóruma a Parlamenti Társulási Bizottság, amely félévente ülésezik.

§ Az EP szervezete:   - elnökök konferenciája – 1 elnök (a tagállamok állampolgárai közvetlen választásokon választják meg őt 5 évre – az európai állampolgárság egyik jogosultsága alapján az egyes tagállamokban részt vehetnek választóként és választhatóként az ott állandó lakosként tartózkodó más tagállami polgár is) + 14 alelnök
                                    - bizottsági elnökök konferenciája (11 bizottság - Brüsszelben): kérdéskör fontossága + pénz (általa befolyásolható) + adott szakterület integráltsága
                                    - plenáris ülés (évente 12 hét - Strassbourgban)

§ A munka alapegységei a frakciók – a munka nem nemzeti alapon szerveződik, a képviselők politikai függetlenséget élvez.

          Minimum létszám:    -29 fő, ha azonos nemzetből valók a frakció tagjai
                                           -23 fő, ha 2 állam képviseli magát a frakcióban
                                           -18 fő, ha 3 nemzet
                                           -14 fő, ha 4 nemzet

          Két problémája:   -az egyik, hogy az ideológia meglehetősen vegyes képet mutat
                                      -a másik: Észak ↔ Dél, gazdagabb ↔ szegényebb, katolikus ↔ protestáns

          Európai Néppárt és Európai Demokraták: 233 tagot számlál

          Európai Szocialisták Pártja: 180 taggal

          Ezen kívül van még 4 frakció

§ Csoportközi csoportok – a frakciókon túlmenően is összeülnek (állandó és adhoc jellegű)

§ 626 fő a parlamentben (Luxemburgban 6, Németországban 99 mandátum) – (eredetileg a képviselők száma a 700-at nem haladhatja meg, de a Nizzai Szerződés ezt módosította) 2004. Május 1. Után 732 tag a parlamentben

§ Az EP szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az EP által elfogadott Működési Szabályzat tartalmazza.

§ Legitimáció növekedés (1976-ig nincs megegyezés a tagok megválasztásának módja kapcsán)
                          -1976-ban: egyéni és listás választás, valamint a kettő kombinációja
                          -1979-től 5 évente Európai Parlamenti választások

§ Működését kettősség jellemzi, jogosítványai korlátozottak

Feladata az államtalanítás, a nemzetállam szintjének (új, erős hatalom) az elérése:    Szupranacionalista
                                                                                                                                    Szubnacionalista

§ Tanácsadó-véleményező szerepe van, amely technokraták kezében van (ESZAK – Főhatóság, Bizottság), és amely egyre erősödik. 1979-től már együtt döntő és döntésbefolyásoló szerepe van.

§ Demokratikusság: demokratikus deficit (a választók és az intézmények között nincs olyan kapcsolat, mint a nemzetállamok között)

§ Népszerűtlen: -áttekinthetetlen a menete
                          -nyelvi problémák
                          -fizetés (legmagasabb Olaszország)
                          -plenáris ülés – alacsony részvétel

  Probléma:   -Kik indulnak? – nemzeti pártok, akik kormány-ellenzék megosztásban is szerepelnek
                     -Passzivitás (1979-től folyamatosan csökken)
                     -Kik azok a politikusok, akik ringbe szállnak?
                     -Milyen típusú képviselők?    -„kudarcpolitikusok
                                                                     -„sikeres nyugdíjas”
                                                                     -„feltörekvő helyi politikus”
                                                                     -érdekképviselő
                                                                     -EU-bűvöletében élő politikus

§ Képviselők: -mentelmi
                        -összeférhetetlenség (nem lehet másnak tagja)

§ Hatáskör: -Költségvetés:   -kötelező kiadási tételek (Közös Agrár Politika – 47%): a Tanács elkészíti a költségvetési tervezetet, amelyhez a parlament módosító indítványokat nyújthat be. A Tanács 2/3-os szavazata szükséges a beépítéshez (nem a parlament az ügydöntő). A Bizottság zárszámadását az Európai Parlament fogadhatja el.
                                               -nem kötelező – (strukturális támogatás, III. világ, intézmények ktg-vetése, stb): a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési tervet, melyet továbbít a Tanácshoz, majd a Parlamenthez kerül. Ha a Tanács egyet ért vele, akkor minden rendben van, ha nem, visszaküldi a parlamentnek, aki ha még akkor is ragaszkodik a beépítéshez, beépítik. A költségvetés elfogadása a Tanács és a Parlament együttes aktusa.

                     -„Jogalkotási ügyek”:    - számos eljárásban konzultációs véleményalkotó jogosítványa van
                                                          - felhívhatja a Bizottságot, hogy bizonyos jogszabályokat kezdeményezzen

                    -Ellenőrzés:   - aBizottságot leválthatja 2/3-os  szavazati többséggel
                                           - a Bizottság elnökének megválasztása előtt konzultálnak a Parlamenttel
                                           - a Bizottsági tagok listáját előre benyújtják a Parlamentnek, amelynek a hozzájárulása szükséges a tagok kinevezéséhez

                     -Jelentősebb nemzetközi szerződések jóváhagyása (ld. Csatlakozási szerződések)

§ Petíció: uniós állampolgárság egyik politikai részjogosítványa is egyben. A petíciókat az EP Petíciós bizottsága előzetes vizsgálatoknak vetik alá. Ilyen beadványokat nemcsak az automatikus petíciójoggal rendelkezőktől fogadnak el. Informálás végett, vagy eljárás elindítása végett sor kerülhet arra, hogy továbbítják a petíciót a Bizottságnak (Hollandia ellen eljárás a közösségi jog megsértése végett).

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2017 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek