§EK-jog
Ø Jogharmonizáció (Mo.-on nincs, mert „harmonizálni” / „jogközelíteni” csak a tagállamok tudnak):
Megfogalmaznak egy jogpolitikai célt, melynek érvényesülése érdekében mindent megtesznek.
§ Totális: 1 db jogszabály születik, amely kötelező minden tagállamra nézve
§ Opcionális: 1 db jogpolitikai cél: minden tagállamnak kötelező saját belső jogszabályának vagy már meglévőnek megváltoztatása, ami ennek a célkitűzésnek megfelel (lehet jogszabály vagy rendelet). Meghatározott időn belül, tehát nem azonnal kell teljesíteni.
Ø Jogközelítenek: tagállamok alkotják a jogszabályt; a csatlakozó országoknak kell a saját jogszabályukat hozzáigazítani.
Ø Átmeneti mentesség (derogáció): versenypolitika – screening à átfogó kép, hogy milyen Magyarország – hogy néz ki az EU? à a csatlakozás végére közelíteni kell egymáshoz.
§ Megfelelést illetően:
- Nem tud
- Nem akar / nem ésszerű (pl. a tej zsírtartalma, a szeszfőzés szabványa) - határidőhöz kötött (pl. a külföldiek földvásárlása 7 éven belül nem lehetséges, a munkavállalás)
|
Jogforrások | ||
|
Koherencia |
Alkotmány (1989 – 31-es törvény és 1949 – XX-as törvény módosítás). Meghatalmazása alapján a törvények meghozatala, ezáltal a felhatalmazás a rendeletek meghozatalára. |
EU: elsődleges és másodlagos joganyag |
§ EU-jog nincsen, csak EU-jogrendszer. Európa-jog van, de így helytelenül lenne megfogalmazva, ezért igazából csak EK-jogról beszélhetünk. Az I. pillérnek van joga (EK-joga), a II. és III. pillérnél mindez kormányközi alapon működik, amely nemzetközi szerződésekben ölt testet. Maga a jog kötelező, ezáltal kikényszeríthető.
§ Csoportosítás:
- Melyik pillérben megvalósítható?
- Ki a jogalkotó? – tagállamok vagy intézmények
- Szűk vagy széles (bírósági esetjog, jogelvek érvényesülése) értelemben vett jogszabályi kör
- Acquis communautaire nem ugyanaz, minta az EK-jog. Ez egy közösségi vívmány, amely tartalmazza a kötelező és nem kötelező szabályokat. Az EK-jog csak kötelező szabályokat tartalmaz.
§ Elsődleges joganyag:
- alapítószerződések és azok módosításai
- 1951-ESZAK (1952-ben lép életbe) – Párizs
- 1957-EGK + EURATOM (1958-ban lép életbe) – Róma
- 1986-SEA (Egységes Európai Okmány módosítása – a belső piac létrehozását szolgáló szerződés 1987-ben lép életbe)
- 1992-Európai Unió szerződése (GB bizonyos fokig ekkor csatlakozik)
- 2001-Nizza (2002-ben lép életbe)
- jegyzőkönyvek, nyilatkozatok:
- az alapszerződések módosításai,
- Európai Bíróság statútuma,
- Európai Központi Bank statútuma
- csatlakozási szerződések:
- 1972-ben: Nagy-Britannia, Írország, DK
- 1979-ben: Görögország
- 1985-ben: Spanyolország, Portugália
- 1994-ben: SF, Svédország, Ausztria
- 2002-ben: 10-ek, mely még nem hatályos
- egyéb olyan dokumentumok, melyek az alapszerződések módosításainak tekinthetők:
- 1970-1975: Európai Parlament hatáskörének növelése
- 1976-ban az Európai Parlament tagjainak közvetlen megválasztása
- 1970-ben döntés a Közösség saját forrásairól (vámbevételek; cukorilleték; tagállamok befizetése – GNI-faktor – GDP maximumának 1,27%-a; ÁFA kell, hogy legyen: normál kulcs legalább 15% - az ÁFA-bevétel alapján számított befizetés 1,27%)
- jellemzői:
- ezek nemzetközi szerződések: jogosítottai és kötelezettei az államok, közösségi intézmények, jogi személyek + magánszemélyek (akik jogosulttá válhatnak és igényt is benyújthatnak).
- módosítás: javaslatot bármely állam kormánya vagy a Bizottság tehet. A Tanács vizsgálja meg, Kormányközi Konferenciát hívnak össze, akik a módosítás előkészítésére a Bizottságot kérik fel, de módosíthatják az alapszerződést is, melynek feltétele, hogy egyhangúlag elfogadják. A tagállamok jóváhagyatják a módosítást. Bármely európai állam az EU tagjává válhat, amennyiben tiszteletben tartják és betartják a szabályokat.
§ Másodlagos joganyag (Tanács, Bizottság, EP): alapja az alapító szerződések rendeletei.
szabályozott folyamat: - ki, mely intézmény
- milyen eljárási rendben
- milyen jogszabályt adhat ki
Ezek megsértése esetén az aktus hibás, jogi hatás nincs.
§ Az EK-jog csoportosítása:
Rendelet: T, B, EP bevonásával: - részletes
- általános hatályú
- mindenkire nézve kötelező, „jogszabály” jellegű jogszabály
- a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó (államigazgatási, jogszolgáltatási területen)
Irányelv: - a címzettet kötelezi
- általában valamennyi tagállam a címzettje
- a tagállam feladata a jogalkotás (pl. káros anyag kibocsátás csökkentése à olyan jogszabály megalkotása, mely ezt lehetővé teszi)
- határidő megszabása (elmulasztása esetén jogsértés elkövetése – Leonézió aszzony és a tehenek)
- rugalmas; az eszközt és szintet a tagállamra bízza
Határozat: - címzettje van (csak az adott tagállamra kötelező)
- konkrét ügyben kerül meghozatalra
Vélemény, ajánlás:- nem kötelező
- „idő előtti” jogterületeken van jelentősége
- folyamatosan változik, ha huzamosabb ideig gyakorolja a tagállam, úgy kötelezővé válik
§ Elvárások a másodlagos joggal szemben:
ü megfelelő felhatalmazás (jogszabályi hely, meg kell pontosan határozni, mi a jogi alapja az aktus kibocsátásának)
ü szubszidiaritás: megvalósult-e alsóbb szinten, és ha igen, indokolt volt-e a jogalkotás
ü indokoltság: fontos, hogy tényleges szabályozási igényre épüljön (minimum szabályozás)
a témákban szavazással kell dönteni, mely lehet: - egyhangú
- minősített többségi
- egyszerű többségi
§ OFFICIAL JOURNAL (magyar közlöny): „hivatalos” megjelenése a jogszabályoknak – 36 hónapos határidővel
|
|
Rendelet |
Irányelv |
|
Belső jogalkotás |
Nincs, de tilos is; közösségi intézmény alkot jogot, amit a tagállamoknak alkalmazniuk kell |
Van, ez a lényege; kijelölt határidőn belül kell teljesíteni |
|
Bírósági jog alkalmazása |
A rendelet szövege |
Saját jogszabályt alkalmaz |
|
Módosítás kérdése |
Közösségi intézmény módosíthatja |
Belső jogalkotás, nem önkényes, így közösségi felhatalmazás szükséges |
|
Hatály |
Rendelet tartalmazza; az Official Journalban 30 napon belül jelenik meg |
Az Official Journalban való megjelenés + implementációs határidő (24 hónap) |
|
Jelleg |
Sajátjogot alkot |
Jogharmonizációs jog keletkezik |
