Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 EK-jog 

§EK-jog

Ø Jogharmonizáció (Mo.-on nincs, mert „harmonizálni” / „jogközelíteni” csak a tagállamok tudnak):
Megfogalmaznak egy jogpolitikai célt, melynek érvényesülése érdekében mindent megtesznek.

§ Totális: 1 db jogszabály születik, amely kötelező minden tagállamra nézve

§ Opcionális: 1 db jogpolitikai cél: minden tagállamnak kötelező saját belső jogszabályának vagy már meglévőnek megváltoztatása, ami ennek a célkitűzésnek megfelel (lehet jogszabály vagy rendelet). Meghatározott időn belül, tehát nem azonnal kell teljesíteni.

Ø Jogközelítenek: tagállamok alkotják a jogszabályt; a csatlakozó országoknak kell a saját jogszabályukat hozzáigazítani.

Ø Átmeneti mentesség (derogáció): versenypolitika – screening à átfogó kép, hogy milyen Magyarország – hogy néz ki az EU? à a csatlakozás végére közelíteni kell egymáshoz.

§ Megfelelést illetően:

-     Nem tud

-     Nem akar / nem ésszerű (pl. a tej zsírtartalma, a szeszfőzés szabványa) - határidőhöz kötött (pl. a külföldiek földvásárlása 7 éven belül nem lehetséges, a munkavállalás)

 

Jogforrások

Koherencia

Alkotmány (1989 – 31-es törvény és 1949 – XX-as törvény módosítás). Meghatalmazása alapján a törvények meghozatala, ezáltal a felhatalmazás a rendeletek meghozatalára.

EU: elsődleges és másodlagos joganyag

 

§ EU-jog nincsen, csak EU-jogrendszer. Európa-jog van, de így helytelenül lenne megfogalmazva, ezért igazából csak EK-jogról beszélhetünk. Az I. pillérnek van joga (EK-joga), a II. és III. pillérnél mindez kormányközi alapon működik, amely nemzetközi szerződésekben ölt testet. Maga a jog kötelező, ezáltal kikényszeríthető.

§ Csoportosítás:
 
                       - Melyik pillérben megvalósítható?
            - Ki a jogalkotó? – tagállamok vagy intézmények
            - Szűk vagy széles (bírósági esetjog, jogelvek érvényesülése) értelemben vett jogszabályi kör
            - Acquis communautaire nem ugyanaz, minta az EK-jog. Ez egy közösségi vívmány, amely tartalmazza a kötelező és nem kötelező szabályokat. Az EK-jog csak kötelező szabályokat tartalmaz.

§ Elsődleges joganyag:
            -
alapítószerződések és azok módosításai
                        - 1951-ESZAK (1952-ben lép életbe) – Párizs
                        - 1957-EGK + EURATOM (1958-ban lép életbe) – Róma
                        - 1986-SEA (Egységes Európai Okmány módosítása – a belső piac létrehozását szolgáló szerződés 1987-ben lép életbe)
                        - 1992-Európai Unió szerződése (GB bizonyos fokig ekkor csatlakozik)
                        - 2001-Nizza (2002-ben lép életbe)
            - jegyzőkönyvek, nyilatkozatok:
                        - az alapszerződések módosításai,
                        - Európai Bíróság statútuma,
                        - Európai Központi Bank statútuma
            - csatlakozási szerződések:
                        - 1972-ben: Nagy-Britannia, Írország, DK
                        - 1979-ben: Görögország
                        - 1985-ben: Spanyolország, Portugália
                        - 1994-ben: SF, Svédország, Ausztria
                        - 2002-ben: 10-ek, mely még nem hatályos
            - egyéb olyan dokumentumok, melyek az alapszerződések módosításainak tekinthetők:
                        - 1970-1975: Európai Parlament hatáskörének növelése
                        - 1976-ban az Európai Parlament tagjainak közvetlen megválasztása
                        - 1970-ben döntés a Közösség saját forrásairól (vámbevételek; cukorilleték; tagállamok befizetése – GNI-faktor – GDP maximumának 1,27%-a; ÁFA kell, hogy legyen: normál kulcs legalább 15% - az ÁFA-bevétel alapján számított befizetés 1,27%)
            - jellemzői:
                        - ezek nemzetközi szerződések: jogosítottai és kötelezettei az államok, közösségi intézmények, jogi személyek + magánszemélyek (akik jogosulttá válhatnak és igényt is benyújthatnak).
                        - módosítás: javaslatot bármely állam kormánya vagy a Bizottság tehet. A Tanács vizsgálja meg, Kormányközi Konferenciát hívnak össze, akik a módosítás előkészítésére a Bizottságot kérik fel, de módosíthatják az alapszerződést is, melynek feltétele, hogy egyhangúlag elfogadják. A tagállamok jóváhagyatják a módosítást. Bármely európai állam az EU tagjává válhat, amennyiben tiszteletben tartják és betartják a szabályokat.

§ Másodlagos joganyag (Tanács, Bizottság, EP): alapja az alapító szerződések rendeletei.
       szabályozott folyamat: - ki, mely intézmény
                                             - milyen eljárási rendben
                                             - milyen jogszabályt adhat ki

Ezek megsértése esetén az aktus hibás, jogi hatás nincs.

§ Az EK-jog csoportosítása:
             
Rendelet: T, B, EP bevonásával:   - részletes
                                                                     - általános hatályú
                                                                     - mindenkire nézve kötelező, „jogszabály” jellegű jogszabály
                                                                     - a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó (államigazgatási, jogszolgáltatási területen)

              Irányelv: - a címzettet kötelezi
                               - általában valamennyi tagállam a címzettje
                               - a tagállam feladata a jogalkotás (pl. káros anyag kibocsátás csökkentése à olyan jogszabály megalkotása, mely ezt lehetővé teszi)
                               - határidő megszabása (elmulasztása esetén jogsértés elkövetése – Leonézió aszzony és a tehenek)
                               - rugalmas; az eszközt és szintet a tagállamra bízza

              Határozat: - címzettje van (csak az adott tagállamra kötelező)
                                 - konkrét ügyben kerül meghozatalra

              Vélemény, ajánlás:- nem kötelező
                                             - „idő előtti” jogterületeken van jelentősége
                                             - folyamatosan változik, ha huzamosabb ideig gyakorolja a tagállam, úgy kötelezővé válik

§ Elvárások a másodlagos joggal szemben:

ü megfelelő felhatalmazás (jogszabályi hely, meg kell pontosan határozni, mi a jogi alapja az aktus kibocsátásának)

ü szubszidiaritás: megvalósult-e alsóbb szinten, és ha igen, indokolt volt-e a jogalkotás

ü indokoltság: fontos, hogy tényleges szabályozási igényre épüljön (minimum szabályozás)
a témákban szavazással kell dönteni, mely lehet:    - egyhangú
                                                                                 - minősített többségi
                                                                                 - egyszerű többségi

§ OFFICIAL JOURNAL (magyar közlöny): „hivatalos” megjelenése a jogszabályoknak – 36 hónapos határidővel

 

Rendelet

Irányelv

Belső jogalkotás

Nincs, de tilos is; közösségi intézmény alkot jogot, amit a tagállamoknak alkalmazniuk kell

Van, ez a lényege; kijelölt határidőn belül kell teljesíteni

Bírósági jog alkalmazása

A rendelet szövege

Saját jogszabályt alkalmaz

Módosítás kérdése

Közösségi intézmény módosíthatja

Belső jogalkotás, nem önkényes, így közösségi felhatalmazás szükséges

Hatály

Rendelet tartalmazza; az Official Journalban 30 napon belül jelenik meg

Az Official Journalban való megjelenés + implementációs határidő (24 hónap)

Jelleg

Sajátjogot alkot

Jogharmonizációs jog keletkezik

friss hírek
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2017 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek