Közösségből Unió - a Maastrichti Szerződés

Az Egységes Európai Okmány reális alapot szolgáltatott az EK továbbfejlesztéséhez a gazdasági és politikai unió irányába. Az integráció szorosabbá tételét a gazdasági kérdésekben nem volt nehéz meghatározni, de a politikai kérdésekben  ez már bonyolult volt.

A gazdaság unió:

• egységes valuta bevezetése: az Európai Monetáris Rendszer sikeres működése, a kölcsönös függés erősödése, a gazdasági összefonódottság fokozódása biztosította a stabil körülményeket

Politikai unió:

• ebben a kérdésben a fordulópontot a kelet-európai változások és a német egység megvalósulása hozta meg. Az 1990. júniusi dublini EK-csúcs döntöttegy politikai unióra  vonatkozó megállapodás létrehozására irányuló kormányközi konferencia összehívásáról.

Így a gazdasági és a politikai unióról szóló kormányközi konferenciák párhuzamosan folytak, amelyeknek célja egy új Európa Unióról szóló szerződés kidolgozása volt. Ezt a szerződést végül is 1992.2.7-én a hollandiai Maastrichtban írták alá.Ez az új szerződés – mely jelentős mértékben módosította az eredeti szerződéseket (Római Szerződés, Egységes Európai Okmány) – alapvető változásokat hozott az integráció jellegében. A legfontosabbak:

• gazdasági és pénzügyi unió és 1999-ig közös valutát vezetnek be
• közös kül- és biztonságpolitika felállítása ( a külpolitika a mai napig probléma, a közös védelem nem funkcionál))
• közös bel- és igazságügyi politika kidolgozása
• bevezette az uniós állampolgárságot: passzív és aktív választójogot kapnak a polgárok
• a szabad munkaerőáramlást szélesebben értelmezve biztosítani a személyek szabad mozgását: bárhol munkát lehet váálalni
• az Európai Közösségek név Európai Unióra változik. (Hangsúlyozandó, hogy az EU nem lépett a három korábban létrehozott Közösség helyébe, mivel egyrészt azok nem szűntek meg, másrész az EU nem kapott jogalanyiságot, azzal továbra is az EK rendelkezik. Maastricht óta azonban az európai integráció neveként az Európai Unió fogalmát szokás alakalmazni. Az EGK nevét Európai Közösségre módosította ( az EK felépítése – ESZAK, EGK, EUROATOM)
• a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételének érdekében jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi  szavazási eljárás alakalmazási körét is
• a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása érdekében beiktatta a szubszidiaritás alapelvét (a katolikus egyháztól eredeztetve) a közösségi döntéshozatalban: a különböző döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, és csak akkor kell magasabb szinten foglalkozni egy problémával, ha az alacsonyabb szinten nem oldható meg. Az EU döntéshozatalában ez azt jelenti, hogy egy kérdésben akkor kell közösségi szinten döntést hozni,  ha nem lehet  nemzeti szinten kielégítő eredményre jutni, s ha a javasolt lépés – méretei, hatásai miatt – közösségi szinten jobban megvalósítható (az ifjúság- és szociális politikába az EU nem szól bele)

A Maastrichti Szerződésnek köszönhetően létrejött az EU ún. három pilléres szerkezete:

-          Európai Közösségek (a legfontosabb) – szupranacionális elven működő

-          közös kül- és biztonságpolitika (CESP) – kormányközi alapon szerveződő

-          bel- és igazságügyi együttműködés (JHA) – kormányközi alapon szerveződő

Az utóbbi két pillér esetében a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt.

Közös kül- és biztonságpolitika: mindenkinek egyet kell érteni az üggyel, ezért sok a kormányközi egyeztetés a külügy- és védelmi miniszterek között. Az Unió közös érdekeinek védelme a cél. Közös akciókra nincs katonai fedezet, NATO-kontingensekre van szükség (hiszen az EU-nak nincs közös hadserege).

Jogi, belügyi kérdések: belső határok lebontása, Europool (rendőrség) létrehozatala.

Megjelenik az együttdöntési eljárás – a Tanács a Parlamenttel együtt (a parlament megkerülhetetlen). A Maastrichti Szerződés összehangolja az EU működését és átláthatóvá teszi azt. A Parlamentnek és a Bizottságnak 5-5 éves mandátuma van. Négy napos EUP-i választások – tisztelve az európai hagyományokat: csütörtöktől vasárnapig. (Csütörtök: GB, Hollandia; vasárnap: MO és a többi tagállam.) Májusban az EUP, novemberben a Bizottság megválasztása történik. A Tanács féléves rotációban működik.

Új bizottságok:

• regionális bizottság - régiók bizottsága. ( azok a régiók kapnak juttatást, amelyek nem érik el az EU-s átlag 70%-át)
• kohéziós alap (azon országok, amelyek  nem érik el az EU átlag szintjét)

1995-96. Európai Monetáris Unió: gazdasági unió, a közös piac megcélzása. A gazdasági unió létrejöttéhez a gazdasági fejlődést össze kell hangolni. Létrejön az Európai Monetáris Intézet - Frankfurt. Alex Lamfalusi az első elnök, akit nyolc évre választottak. A második ciklusban egy holland kerül a vezető pozícióba, akit négy év után egy francia vált. Az EMI mai neve (1994-től) Európai Jegybank. Feladata a gazdasági koordináció. 1999. január 1. - rögzíti az árfolyamokat 11 tagállam. 2002. január 1. - Euro bevezetése. Fél éven keresztül párhuzamosan van jelen a nemzeti valutákkal. (2002. július 6-tól már csak az Euro.)