I. Európai Bíróság, az EU jogforrásai, jogi aktusai
Székhelye: Luxemburg. Rendeltetése az alapszerződések alkalmazása és értelmezése, továbbá a jogvédelem. Az Európai Bíróság ítélkezéseivel biztosítja, hogy az EU-jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák minden tagállamban. Felügyeli az uniós jog betartását, és ellenőrzi, hogy a különféle EU-intézmények a jogszabályok szerint járnak-e el. Ítéletei szerves részei az EU jogrendszerének, amelyet acquis communautaire-nek (ejtsd: „áki komünoter”, közösségi jogi vívmányok), vagy csak egyszerűen acquis-nak nevezik. Ez normákból és joggyakorlatból áll, magába foglal minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve az Európai Bíróság gyakorlatát), amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy kötelező-e vagy sem.
A Közösségeken belül megkülönböztetünk:
- elsődleges jogalkotást – ezek jelentik a szerződéseket, melyek ratifikálásuk után minden tagállam számára kötelezőek
- másodlagos jogalkotást – amely a közösségi intézményekre ruházott származékos jogalkotást jelenti: a Szerződésekben megfogalmazott célok, feladatok, programok, politikák megvalósítását szolgálják, amely tkp. a közöségi döntéshozatalt jelenti
A jogalkotás jellege szerint a közösségi jogi eszközök felbonthatók:
· elsődleges jogforrásokra: ezek az alapító szerződések, ezek módosításai, illetev az ezekre épülő más kiegészítő szerződések:
- az ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerződés – 1951
- az EGK-t létrehozó Római Szerződés – 1957
- az Euratomot létrehozó Római Szerződés – 1957
- az EGK, az ESZAK és az Euratom intézményeit Egyesítő Szerződés – 1965
- az Egységes Európai Okmány – 1986
- az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés – 1992
- az Amszterdami Szerződés – 1997
- az EU költségvetési szerződései – 1970 és 1975
- az új államok csatlakozási szerződései
· másodlagos jogforrásokra: a Szerződésekben lefektetettalapelvek megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközök. A közösségi döntéshozatal során születő kötelező jogi erejű közösségi jogforrások a következők:
- rendelet - általános hatályú, mindenkire vonatkozik, kötelező és közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamoktól általában nem igényli külön jogszabály kibocsátását
- irányelv - általános hatályú, kötelezően alkalmazandó, de nem közvetlen hatályú (tehát ebben az estben a nemzeti parlamentek hoznak jogszabályt)
- határozat - a Tanács hozza meg egy bizonyos kérdésről és meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, ami teljes egészében kötelezi címzettjeit
Az ajánlás és a vélemény nem kötelező jogforrás, amelyet a nemzeti bíróságok – ha ha közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el – figyelembe vesznek. Általában megelőzi a másik hármat. Előfoglalás van egy témában, ha egy javaslat előkészítés alatt áll közösségi szinten (befagyaszthatja a nemzeti szintű állásfoglalást).
Az aquis-t az EU-hoz csatlakozó országoknak is el kell fogadniuk, ugyanis elismerése és adaptálása a csatlakozás feltétele.
|