Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Politikai részvétel 

Politikai részvétel.

Demokrácia – az egyik rendszerezési elv a valósághoz való viszony, ennek alapján:

1. Normatív: ideához, elképzeléshez, vágyhoz rendeljük a fogalmat, értékrendszert. Megmondják, hogy milyennek kell lennie egy demokratikus rendszernek.

2. Empirikus: azt elemzi, hogy milyen a valóság, és ennek alapján határozza meg a demokrácia-elméletét.

 

Történelmileg:

A 18-19-20. század közepéig instrumentális (intézményekre koncentrált) demokrácia fogalom volt az elterjedt, azaz parlament, írott szabályok érvényesülnek. Procedurális, eljárás-centrikus demokrácia. (Tradicionális)

 

1943-ban Schumpeter új demokrácia fogalmat vezetett be. Elemezte a német fasizmust, mely választások útján, demokratikus úton került hatalomra. A versengést, mint új faktort épített be a demokrácia fogalmába. Ez alapján a német fasizmus nem volt demokratikus.

Hitler 1933-ban letartóztatta az ellenzéki vezetőket, ezáltal a politikai pártokat lefejezte - így nem volt meg a verseny a politikai szereplők között a választói voksokért.

 

Schumpeter: a politikusok versengenek az állampolgárok szavazataiért, ezáltal szerzik meg a szavazatokat.

Ez a fogalom-meghatározás azért érdekes, mert a többpártrendszer még nem garantálja a demokráciát – lásd Lengyel, NDK példa. A demokrácia alaptétele, hogy legyen versengés a résztvevők között.

 

Revizionista demokráciakép – a korábbi demokráciákat revízió alá vonja: a demokratikus játékszabályok szerint az autonómiát, szabadságot garantálni kell.

 

Elitista demokrácia - kötelező munkamegosztás van az állampolgárok és a politikai szereplők között. Szétválasztja őket, mely szerint az állampolgár demokratikus ténykedése kimerül a választásban, a politikusok dolga 4 éven keresztül az irányítás.

 

1950-es években másik demokrácia megközelítés: participációs (részvételi) demokrácia. Akkor beszél demokráciáról, ha ebben az emberek részt vesznek.  (ha nem, nincs demokrácia). Folyamatos és permanens részvételi formáról beszél. Pl. Svájc, ahol havonta vannak referendumok, népszavazások, ahol a politikusok felhatalmazzák különböző döntések meghozatalára.

 

Ehhez képest az elitista demokrácia csak a választást ismeri el.

A participációs demokrácia mindenfajta politikai részvételt elismer. Pl. aláírásgyűjtés, bojkottok, sztrájkok.

 

Barness-Kaase könyve: Politika, melyben megkülönböztet:

-          Konvencionális (elfogadott) participációt (választás, referendum)

-          Nem konvencionális participációt, amely az erőszak valamilyen elemét tartalmazza (sztrájkok, stb.). Pl. a Green-Peace mozgalom, akik valami ellen lépnek fel, odaláncolják magukat az adott objektumhoz. Figyelemfelkeltés.

 

hírek
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2024 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek