Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 alkotmányjog Magyarországon 

               Az alkotmányjogot Magyarországon 1945-ig a közjoggal azonosították, melynek  jogfejlődése  organikus volt és ennek a fejlődésnek az eredményeként jött létre a történelmi magyar alkotmány, melynek alapja a Szent Korona tan.

A magyar közjogfejlődés kezdeti szakaszának legfontosabb dokumentuma az Aranybulla. Ez az oklevél szabályozza először a király és a nemesség ( a politikai nemzet) viszonyát és az óhajtott szabadságjogok közül ebben már jelen van négy:

·         a nemes felett egyedül a törvényesen megválasztott király bíráskodhat

·         a személye szabadság biztosítása

·         a nemesi birtokok adómentessége

·         az elenállási jog

 

Még nincs jelen a magyar nemesség ötödik ( legfontosabb) szabadságjoga: a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban való részvételének a joga. Ennek a jognak az elérése egyben a Szent Korona tan kialakulásának a története is, mely folyamatnak a kezdete pontosan nem meghatározható, befejeződése pedig a XVI. század első felére tehető.

 A Szent Korona tan a sajátos  magyar közjogfejlődés eredményeként alakult át közjogi tanná, ami egyedüli az európai koronaeszmék között. Ez elsősorban azért történt így, mert a magyar nemzetnek nagyobb szüksége volt az önvédelmi ösztönét ébren tartó koronaeszmére, illetve arra, hogy koronaeszméje közjogi taná váljon. Az európai koronaeszmék között az angol volt a legfejlettebb, de ez sem alakult át közjogi tanná. Kovács István ezt azzal magyarázza, hogy „a közjogi tanná való átalakulást a nemzeti történelem rendkívül nehéz és drámai fordulatai kényszeríthetik ki – s az angol nemzet újkori története folyamán szerencsére nem került megoldhatatlannak tűnő drámai helyzetbe.”  Véleménye szerint minden nép koronaeszméje demokratikus, mert abban a küzdelemben fejlődik ki, amelynek fő célja az abszolút monarchia kialakulásának a megakadályozása, illetve  az alkotmányos monarchia kialakulása feltételeinek a megteremtése. Azt azonban világosan látnunk kell, hogy a koronaeszme közjogi tanná válása egy bonyolult, hosszan tartó folyamatnak az eredménye, amelyben a nemesség kiharcolta, hogy a törvényhozó – és ezzel értelemszerűen a végrehajtó hatalom – részesévé váljon. Kocsis István megfogalmazásában a Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya. Ő a legfőbb személyiség a magyar közjog bonyolult világában. A Szent Koronában egyesülnek a végérvényesen megsztott törvényhozó és végrehajtó hatalom részesei: a mindenkori király és a mindenkori politikai nemzet. A Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illeti, tagjainak ( a király és a politikai nemzet ) egyike sem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. Mivel a Szent Korona egyesíti magában a nemzetet és a királyt, így a kettő együtt, szerves egységbe foglalva a Szent Korona egész teste: a király (az organikus állameszmében a fej) és a politikai magyar nemzet (az organikus állameszmében a test többi része).

            A történelmi magyar alkotmány  ennek a tannak köszönhetően tudta betölteni helyét és szerepét a magyar történelemben. Így volt ez az Árpád-ház-i magyar királyok idejében, de itt elsősorban azokra a küzdelmekre gondolok, amikor idegen uralkodók ültek a magyar trónon és az erős magyar közjognak köszönhetően - az arra való hivatkozással - tudták eleink  a magyar királyság függetlenségét és állami létünket biztosítani. A jogfolytonosság betartása és megőrzése ezért a magyar történelem és  a közjog nagyon fontos kérdése volt,  amely 1944. március 18-ig  minden esetben  helyre is lett állítva. Így történt ez az 1790 –1791. évi jogfolytonosság-helyreállító országgyűlésen, így volt ez  az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlás idejét lezáró kiegyezéskor  és így volt ez az 1920 – 1926 közötti jogfolytonosság-helyreállító nemzetgyűléseken is. A kiindulási pont minden esetben ugyanaz volt: a törvénysértés jogot nem alapít elve, amely elvet - az én véleményem szerint - a rendszerváltáskor is következetesen be kelett volna tartani, hiszen teljesen nyilvánvaló és történelmi tény: a kommunisták jogsértések sorozatával és a szovjet fegyverek  aktív részvételével és támogatásával ragadták magukhoz a hatalmat  az 1944-49 közötti időszakban. Magyarországon.

1514-ben Werbőczy István összefoglalja a XVI.század elejéig megszilárdult magyar rendi társadalom  közjogát a Hármaskönyvben ( írásban itt lett először lefektetve a Szent Korona tan és a Szent Korona tagság fogalma ). Ekkorra már kialakult a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztottsága: kialakult a törvényalkotás alkotmányos gyakorlata,  a fő- és köznemesek egy és ugyanazon szabadságának az elve érvényesült, a közjog részévé vált a Szentkorona-tan és a Szentkorona-tagság. Kocsis István a Szent Korona tan és a Szent Korona tulajdonjogának rendkívüli jelentőségét abban látja, hogy a magyar nemzet hivatott képviselői, a hűségesek általuk tudták visszacsempészni az üressé vált formába a régi tartalmat. A szakrálismentessé vált korába így mentették át a szakrális királyság eszményeit, köztük a valódi hűséget.

Az amerikai alkotmány és a történelmi magyar alkotmány (nem az 1949:XXtck) összehasonlítását a leírtak alpján mindenki végezze el egyedül.

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2018 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek