§ Jogharmonizációs típusok:

1)   Totális jogharmonizáció ( 1 db közösségi jogszabály, mely közvetlenül hatályos; a tagállamok nem alkotnak ennek alapján jogot, de a tagállamok bírósága előtt feltétlen érvényesülést biztosít)
          - rendeleti szintű jogharmonizáció: stabilitás (a tagállamok nem ezek alapján alkotnak jogot; el sem vehetik, rá sem kényszeríthetik), rugalmatlanság és a kialakítás nehézsége (legnagyobb, vagy legkisebb közös többszörös – pl. környezetvédelem: EURO 3 az előírás, de valahol már van EURO 4 is) együtt jellemzi.

2)   Opcionális jogharmonizáció: formája az irányelv, melyet tehát mindig a tagállam jogalkotása követ – implementációs határidőt szabnak. Rugalmas, mely mellet előny még a tagállami jogok nagyobb befogadó készsége, hátránya pedig, hogy hibafaktor lehet (nem vagy nem jól harmonizál a tagállam)

3)   Minimum-maximum jogharmonizáció: a jogpolitikai cél egy maximumot (pl. a környezetvédelemben: gyárkémények károsanyag-kibocsátása) vagy egy minimumot (pl.: a munkavállalók x országban y év munkaviszony után z hónap segélyre jogosultak) határoz meg.

4)   Kölcsönös elismerésen alapuló „jogharmonizáció”: pl.: 1979-ben Cassis De Dijon (alkoholtartalom) – a döntés alapján: a jogszerűen előállított és forgalomba helyezett terméket egy másik államban is jogszerűen forgalomba lehet hozni.