Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Nemzetközi helyzet a II. világháború után – út az európai egységesüléshez, korai integrációs elképze 

Nemzetközi helyzet a II. világháború után – út az európai egységesüléshez, korai integrációs elképzelések

 

Út az európai egységesüléshez:

Az európai egység gondolata az európai közgondolkodásban hosszú évszázadokon keresztül jelen volt - gondoljunk Dantéra, Comeniusra, Jiří Poděbrádra, Kantra, Victor Hugo, Saint Simon. A XX. század első felében  több terv is született és ezek közül kiemelkedik Richard Coudenhove Calergi  „Páneurópa” című könyve, amelyben konkrét javaslatot tett Európa egységesítésére.  A munkássága alapján szerveződő Páneurópai Mozgalom már felvázolta a gazdasági integráció tervét is. Reális alapot egy intézményesített Európa létrehozására mégis a II. világháború pusztításaiból levont tanulságok teremtettek. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a laza kormányközi alapon szerveződő együttműködés nem nyújt biztosítékot az európai államok békés egymás mellett élésének és fejlődésének.

 

Az államok együttműködésének módozatai:

 

  • föderáció (szövetség, szövetkezés) – szövetségi állam; közös, központi irányító szervekre épülő államszövetség, amelyben azonban a tagállamok bizonyos ügyekben  önkormányzattal bírnak. A központi szervek (végrehajtó, döntéshozó) minden tagállamra kötelező erejű döntéseket hoznak (bizonyos jogosítványokat átvesznek a tagállamoktól). Pl. Németország, USA.

 

  • konföderáció (államszövetség)– szuverén államok álandó jellegű, de laza formája, amelyben az egyes tagállamok megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat. Nem jön létre a tagállamok fölött álló állam: nincs nemzetek feletti végrehajtó és törvényhozó hatalom, ezért nincs a tagállamokra kötelező döntés sem. A tagállamok a közössé tett ügyek intézésére közös tanácskozó szerveket joznak létre, ezek határozatai rendszerint csak a tagállamok egyhangú állásfoglalásával jöhetnek létre. Pl. Rajnai Szövtség (1806-13), FÁK 1991-től, Brit Nemzetközösség

 

 

Föderációk felosztása:

 

 

            |                       |                       |                       |                       |                      

          

         SZÁ                DF                      FKT                CF                  

 

SZÁ - szuverén államok

DF - decentralizált föderáció (államszövetség)

FKT - föderációk köztes típusai

CF - centralizált föderáció (szövetségi állam)

KÁ - központosított állam (homogén társadalom, a mai Magyarország)

 

  • integráció – általános értelemben beilleszkedés, részek összekapcsolódása, egységesülés. A gazdasági integráció két vagy több ország vagy gazdasági szervezet egyesülési folyamata, egységes rendszerbe való tömörölése a nagyobb gazdasági egység előnyeinek kihasználása érdekében. A gazdasági integráció lépcsői:
    1. Szabad kereskedelmi övezet: a terület határain belül a külkereskedelem liberalizált (egymás felé a határok lebontása), a kívülállókkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat (kifelé önálló vámpolitika).
    2. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben közös külső vámokat alkalmaznak, és közös kereskedelempolitikát folytatnak (közös vámpolitika egy harmadik országgal szemben).
    3. Közös piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és a szolgáltatások mozgásának a szabadságán túl a termelési tényezők ( a tőke és a munkaerő) szabad áramlását is biztosítja. Így tehát jelenleg MO  de jure igen, de defacto nem tagja a közös piacnak.
    4. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák harmonizációját, végcélként pedig azok közösségi szintű egységesítését jelenti; fontos eleme a közös valuta, a monetáris unió

 

Megelőző szakasz - 1945-57.

Az I. és a II. világháború pusztításaiban kicsúcsosodott hatalmi harc és az ebből levont következtetések és tanulságok a következők:

  • „az elismertetésért vívott küzdelmeket” a békés egymás mellett élésnek kell felváltani Európában
  • a nemzeti alapon szerveződő Európa csődöt mondott: a laza kormányközi együttműködés  nem nyújt biztosítékot  az európai államok békés egymás mellett éléséhez
  • a Népszövetség eszméjének a csődje: képtelen volt az európai államokat politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egymáshoz közelebb hozni és képtelen volt a világégés megakadályozására
  • a Népszövetség kudarca  nyilvánvalóvá tette, hogy létre kell hozni  egy nemzetekfeletti (szupranacionális ) ellenőrzést gyakorló szervezetet

A világégés után Európa az USA és a SZU között találja magát. Óriásiak a háborús veszteségek és  egy új politikai rend van kialakulóban . Franciaországban ez a  4. köztársaság időszaka, Németországot kettészakítják, Európa keleti felében pedig a kommunizmus térhódítása. A fokozatosan kétpólusúvá váló világrendszerben Európa nyugati felében  gyorsan felismerték, hogy csak egységesülése révén lehet képes alaposan lecsökkent politikai és gazdasági súlyának és befolyásának a növelésére. Így nem az integráció szükségességén, hanem annak megvalósítási lehetőségein vitatkoztak Nyugat-Európa politikusai. A fő kérdés az volt, hogy az európai béke megőrzéséhez, ill. az európai országok felemelkedéséhez, politikai, katonai vagy gazdasági irányúltságú integrációra van-e szükség, s a létrejövő integrációban mely államok vegyenek részt.

A nemzetközi politikában három fajta vonulat van jelen:

  1. biztonságpolitikai
  2. politikai
  3. gazdasági

A II. VH után természetesen a  biztonságpolitika a legfontosabb.. A  kommunizmus térnyerésével a világ politikai térképe átrajzolódik: Európában két jelentős politikai hatalom van jelen - Nagy-Britannia, amely szét van bombázva, legyengítette a háború, elvesztette gyarmatbirodalmát,  Franciaország - és a kommunista Szovjetunió által vezetett keleti blokk. A II.világháború után  a következő befolyási övezetek léteztek ( a világ felosztása a nagyhatalmak között):

-          USA – Amerika (izoláció)

-          SZU- Kelet-Európa és Közel-Keletet

-          Nagy-Britannia – Nyugat-Európa

-          Kína - Távol-Keletet

Nagy Britannia azonban nem tudja garantálni az európai békét, hiszen Görögországban kommunista puccs tört ki (1947) és az USA-nak kellett beavatkozni. A kommunizmus erőszakos terjeszkedésének a megakadályozására jött létre a Truman doktrína – containment (feltartóztatás): a kommunista előretörést minden módon megakadályozni Európában. Az USA azonban nem tud és nem is akar katonailag felelni Európáért.

 Az USA gazdasága a háborúnak köszönhetően óriásit fejlődött és a háború fő haszonélvezőjévé vált. Tremékeit exportálná, de Európában nincs fizetőképes kereslet, mert a háború okozta nyomorban tengődik. George Marshall (amerikai pénzügyminiszter) segélye - pénzügyi segély, vissza nem térítendő támogatás: európai piac megvásárlása amerikai termékekkel! (Az amerikai gazdaságot mentik meg Amerikának)

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2024 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek