Európai Tanács

(ET)

Jellemzői:

§ Legfőbb feladata a jogalkotás, az EU elsőszámú döntéshozó szerve, valamint jelentős végrehajtó-funkcióval is rendelkezik

§ kormányközi jellegű

§ tagjai a tagállamok miniszterelnökei (kiv Franciaország és Finnország - köztársasági elnök)

§ az ET tagjainak munkáját a külügyminiszterek segítik

§ fél– negyedévente üléseznek – az ülések kétnaposak

§ az ülések nem nyilvánosak – a Tanács jogalkotói minőségben való eljárása esetén közzéteszik az eredményt, nyilvános még továbbá a Tanácselnökség és Bizottság munkaterve

§ „mandátuma” az elnökségi ciklus kezdetétől, annak végéig tart

§ 6 havonta cserélődik az ET elnöke

§ konszenzus

§ testület – informális, „kandalló melletti” beszélgetések

Tagjai:    - székhelye Brüsszel, április-június-október hónapokban Luxembourgban üléseznek
              - minden tagállam egy miniszteri szintű képviselőjéből áll (Finnország és Franciaország köztársasági elnökét küldi)
              - „mandátumuk” az elnökségi ciklus kezdetétől annak végéig tart
              - 6 havonta cserélődik az ET elnöke – a Tanács egyhangúan hozott döntése alapján
              - összetétele a napirendben szereplő kérdések természete szerint eltérő

Funkciója:

§ startégiai döntéshozatal:

-az integráció jövőbeni képének kialakítása,

-konkrét ügyekben döntéshozatal

-alsóbb szinten a meg nem oldott problémák

-általános alapelvek meghatározása

§ konkrét döntéshozatal:

-csomagtechnika alkalmazása (package deals – linage à azonos témába tartozó döntések meghozatala)

Mindenki nyer, de senki sem abszolút nyertes; mindenki érvényesíti érdekeit.

1966-ban Franciaország bojkottálta a Tanács munkáját, nem vett részt az üléseken. Ezt az időszakot nevezték el az „üres székek politikájának”. Akár 1 tagállam is meg tudja bénítani a közösségi intézmények működését.

1969-ben még a tagállamok ország- és kormányfői rendszertelenül, mindig más időpontokban és időközönként tartják meg üléseiket. A helyzet 1974-ben javul, amikor rendszeressé teszik a találkozókat; a ’80-as évektől már évente 2 alkalommal tartanak üléseket. Ma már 2 hivatalos és 2 informális találkozójuk van. Ez erősíti a kormányközi helyzetet.

Maga az intézmény a szupranacionális szint ellen jött létre, mely egyben az integrációt is segíti.

Az elnökség feladata:

§ „Elnökségi” intézmény, mely nem testület – az elnökséget betöltő adott tagállamok látják el a feladatot (nincs többletjogosítványa, ½ év kevés)

§ az ET-ot kifelé az elnökséget betöltő állam (vagyis a soros elnök) képviseli

§ Az első ½ év: 6 hónap – Közös Agrár Politika (nagyobb államok közül kerül ki az elnökség)

§ A második ½ év: 4,5 hónap

§ Munkáját segíti a Tanács Főtitkára (KKBP Főképviselője)

§ Az elnökség feladata:

- az ET üléseinek megszervezése, valamint lebonyolítása

- A Miniszteri Tanács üléseinek megszervezése és lebonyolítása

- Kompromisszum-keresés – az üléseket megelőzően már (lehetőség szerint) meg kell lennie

- Szavazás elrendelésének joga: el kell rendelni a Tanács egy tagja vagy a Bizottság képviselőjének javaslatára, ha a Tanács tagjainak többsége ezt támogatja.

- Stratégiai kezdeményező szerep – elnökségi „program” – néhány, az elnök számára fontos kérdések felvetése, ahol aktívabban vesz részt (bővítés, foglalkoztatás, környezetvédelem, stb – ezek nem hivatalosak)

- Ő az EU szóvivője

- Közös Kül és Biztonságpolitika működtetése

- A soros elnök részt vehet nemzetközi tárgyalásokon (az Európai Központi Bank ülésein), ahol kérdést vethet fel az euró árfolyamával kapcsolatban.

- A stratégiai gondolkodás kiteljesítése: Trojka – az előző, és a jövőbeni elnökséget betöltő állam kompromisszum-keresése, és az ügyek átadása. (Közös Kül- és Biztonságpolitika: Javier Solana – „Mr felelős főtisztviselő”)

- Felelős a Közös Kül- és Biztonságpolitika keretében hozott döntések végrehajtásáért

Szervezési és koordinációs feladatok – presztízs

§ Több száz megbeszélés, több száz fős apparátus – kisebb tagállamok csak komoly nehézségek árán felelnek meg a követelményeknek

§ Kompromisszum-keresés folyamata – minden tagállam más-más hatékonysággal bír, nettó költésgvetési pozíció milyensége (akik többet fizetnek, mint amit kapnak, azok hatékonyak)

Presidency Conclusions:    - stratégiai célok
                                           - integráció mélyítése
                                           - konkrét intézkedési tervek

Főtitkárság:   - élén a Főtitkár, akit a Tanács egyhangúan választ – minősített többséggel
                        - Főtitkárhelyettesek feladata a Főtitkár munkájának irányítása
                        - jogi tanácsadással, fordítással foglalkoznak
                        - 2000-re engedélyezett létszáma 2648 fő volt

Miniszteri Tanács

§ Jogilag egységes: tucatnyi különböző témában ülésező tanácsok léteznek, ezen tanácsok döntései a MT döntéseivel egyenértékűek

§ Ezek a kisebb tanácsok jogilag egyenrangúak, kivéve:

-Általános Ügyek Tanácsa: a tagok külügyminiszterek, azok az ügyek kerülnek ide, amelyeket alsóbb szinten nem sikerült megoldaniuk – feladatuk a különböző összetételű Tanácsok közötti koordináció

-ECOFIN: mezőgazdasági miniszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek foglalnak benne helyet

-A Tanács informális ülése ritka

-Az ülések gyakorisága változó; az előbb említett 2 tanács például 2 havonta, de a kevésbé fontos tanácsok márcsak évente 1-2-szer üléseznek.

§ Formalizáltak és rutinszerűek

§ Apparátusa nyilvános, mely évente egyszer, egy hétvégére jön össze

§ COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága)

-A tagállamok nagyköveti rangú állandó brüsszeli képviselőiből és a tagállamok helyettes állandó képviselőiből áll.

-Az elnökséget a Tanács elnökségét adó tagállam képviselője látja el.

-Döntéselőkészítő szerepe van (írásbeli eljárás alkalmazása, a Tanács ülésének székhelye Brüsszel vagy Luxembourg) Dokumentum másolatára engedély szükséges, a hozzáféréshez igazolni kell az állampolgár érdekét és vizsgálni kell a titkossághoz fűződő érdekeket, a nyilvánosság pedig vagy ki van zárva, vagy nem.

-COREPER 1. Állandó képviselő-helyettesi összetétel; belső piaccal összefüggő és technikai kérdések megvitatására specializálódott

-COREPER 2. Állandó képviselő összetétel; az intézményi, gazdasági és pénzügyi jellegű, valamint nemzeti kapcsolatokkal kapcsolatos kérdések megvitatására specializálódott

(Ezek hetente üléseznek, a tárgyalt ügyek titkosak, nem szivároghatnak ki)

-Mellettük kishivatalnokok dolgoznak, kiknek feladatuk, hogy a Tanács napirendjében szereplő kérdéseket döntéshozatal-közeli állapotba hozzák. Ők biztosítják az anyagok megfelelő prezentálását a Tanács számára.

ü „A” kérdéscsoport: automatikusan elfogadásra terjesztett kérdés; nem kell összeülni

ü „B” kérdéscsoport: tanácsolják az egyeztetést

§ Döntéshozatal:

A szavazás bonyolult, összetett, különböző témánként más-más módszert alkalmaznak

Fő szabály:   - egyszerűsített többség (50%+1): mindazon esetben, ahol a szerződések másként nem rendelkeznek (ez ritkább)
                     - minősített többségi döntéshozatal: a fontos ügyeknél jellemző (nehéz; 237 szavazatból – 15 tagállamból – 169 igen szavazat szükséges, melyet legalább 10 tagállamnak kell összeadnia, és a leadott szavazatok az EU lakosságának 625-ának kell lennie). Pl.: az egységes belső piac megvalósításához szükséges intézkedés, környezetvédelmi harmonizációs intézkedés
                     - egyhangú döntéshozatal: a nagyon jelentős kérdések esetén. Pl.: új tagok felvétele, a közvetett adózás harmonizálása