Xelta - Friss hírek katalógusa Belépés
RSS
Honlap-menü
 Az amerikai politikai rendszer kialakulása 

1.      Az amerikai politikai rendszer kialakulása

 

Az őslakosságot egyedül az indiánok képezték. A betelepült lakosság három emigrációs hullámban érkeztt külföldről az országba: puritánok (annak a XVI. században keletkezett angol protestáns szektának a tagjai, amely feladatául tűzte ki, hogy az anglikán vallást megtisztítja a katolicizmus maradványaitól, valamint a világi (királyi ) beavatkozástól), bűnözők és  prostituáltak.  Ezekből lett az amerikai ember, így lett az extrémek, ellentétek országa (olvasztótégely). Amerika menhelyet nyújtott azoknak, akiknek valamiféle lelki problémái voltak Európában. (Hatalmas szabadság jellemző a 16-17. században.) Kialakultak a nagy városok a keleti részen, egy vékony sávban (Boston, New York, Philadelphia). A telepesek itt kezdték el építeni politikai rendszerüket, amelyet áthoztak Európából. Laza, 13 államból álló konföderáció alakult meg (1760 – Massachusetts, Rhode Island, New Hampsire, Connecticut, Pennsylvania, New York, New Jersey, Delaware, Virginia, Maryland, North Carolina, South Carolina Georgia).

A gyarmatok bizonyos önkormányzatot kaptak ugyan, de a brit korona részei, egyes esetekben közvetlen birtokai maradtak. Jogaikat számos intézkedéssel korlátozták. Ezek elsősorban arra irányultak, hogy a gyarmatokat Anglia gazdasági alárendeltségében és kereskedelmi függésében tartsa, és korlátozza az önállóság lehetőségét gazdasági téren. Ezzel megteremtették az anyaország és az új birtokai közötti ellentéteket.

1770- bostoni mészárlás, a vámok miatt felháborodott tüntetők addig provokálnak és hajigálnak egy őrszolgálati egységet, amíg a pánikba esett katonák tüzet nyitottak. Ez az incidens mérgesítette el a gyarmatok és Nagy-Britannia viszonyát.   Érdekesség: a felelősségre vont tisztnek a védelmét maga J.Adams a hazafiak egyik vezetője és az USA 2. elnöke látta el váálalva még a népszerűtlenséget is és bebizonyította, hogy a katonák önvédelemből lőttek.

1773 – bostoni teadélután, a halak megteáztatása. A teára kivetett vám miatt a tiltakozó bostoniak egy csoportja a kikötőben horgonyzó teaszállító hajókról a tea egy részét a tengerbe szórta. A brit kormány szigorú ellenintézkedésekkel válaszolt, és Massachusetts gyarmatot katonai kormányzat alá rendelték. A helyi lakosság fegyverkezni kezdett és Philadelphiában összeült az I.Kontinentális Kongresszus (1774). Az amerikaiak diplomáciai kapcsolatokat alakítanak ki a franciákkal – ebben fontos szerep jut B. Franklinnek. (A franciák szimpatizálnak Amerikával, XVI. Lajos az angol befolyást akarta csökkenteni Amerikában.)

1776-81 - függetlenségi háború ( az 1. angolszász háború). Lelkes hazafiak háborúja az angolokkal szemben. Kezdetben angol győzelmek, de később George Washington gerillaháborút indít. Az angolok felkészületlenek voltak, nem veszik komolyan a fenyegetést. Az amerikaiak azzal fenyegetőztek, hogy elfoglalják Kanadát, ami lehetetlen lett volna azzal a párszáz katonával. (Idővel az angolszász felsőbbrendűség hirdetésévé szelídül az angol-amerikai ellentét. Woodrow Wilson 1913-1921, az USA 28. elnöke: ami jó az USA-nak, az jó a világnak) 

Amerikában az individuum szabadsága mindennél fontosabb. Az egyén tisztelete akár az állam ellenében is. (Fegyvertartás, mint alapjog)

Felmerül a kérdés az indiánok és a feketék háborúkban való részvétele kapcsán. Erre jó példa Tecumseh (Sauni főnök) esete, akinek terveiben egy független indián állam megteremtése szerepelt a Nagy Tavak vidékén és az Ohio völgyében. Amikor 1812-ben három évig tartó háború tört ki az angolok és az amerikaiak között az északi határ mentén, Tecumseh az angolok mellé állt. Az angol vereséget követően az indiánok magukra maradtak, teljesen kiszolgáltatva az amerikaiaknak.

Andrew Jackson elnöksége alatt (1829-1837) sokat tett az indián genocídium megvalósulásáért.

(Indián territórium: az 1820-as években az volt az általános vélemény, hogy az indián kolonizációs terület létrehozása a Mississippitől nyugatra fekvő erdőkben végleg megoldhatta volna a bennszülöttek egy helyre való telepítését. Így azok nem álltak volna a „fejlődés útjába”, földjeiket pedig a fehér telepesek szerezhették volna meg. Amikor a törzsek egymás után vereséget szenvedtek, vagy szerződések által lemondtak földjeikről, át kellett volna költözniük az említett területre. Akik szerették volna megkímélni az indiánokat a további erőszaktól – sok fehér is volt közöttük -, támogatták azt az elképzelést, hogy az indiánok kapjanak egy olyan területet, ahol végre békében élhetnek.

1830-ban hozták létre az Indián Territóriumot, helyét pedig a mai Oklahoma állam területén jelölték ki. 1834-ben a kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy a Territóriumban az indiánokat „civilizálás” céljából gyakorlatilag a világtól elzárva kell tartani. Folyamatosan kényszerítették ide a legkülönfélébb kultúrákhoz tartozó törzseket, a síksági indiánokat (paunik, omahák, mizurik, sziúk, sájenek, arapahók, kajovák, kamencsik), az északnyugati törzseket (májemik, potavatómik, ottavák, saunik, szenekák, szókok és fokszok), a délkeleti törzseket (csaktók, csiakaszók, kríkek, cserokik, szeminolok). A Territóriumban nem jött létre helyi önkormányzat, minden törzs saját magát irányította, többek között azért, mert életmódjuk nagyon eltérő volt. A Territóriumba vándorlásuk alatt a törzseknek számos viszontagsággal kellett szembenézniük, a hosszú út, a környezet és az éghajlat változása sokszor katasztrofális következményekkel járt, amelyek néhány törzset a kihalás szélére sodortak.

1850-től kezdve a Territórium területét a kormányzat folyamatosan csökkentette, hogy helyet adjon az újonnan érkezett fehér telepeseknek. 1877-ben a kormány felparcellázta az egész Territóriumot, így minden egyes indián szabadon rendelkezett a neki juttatott földdarabbal. Ezt szabadon eladhatták, a fehérek pedig sokszor nevetségesen alacsony áron jutottak hozzá az indiánok parcelláihoz. 1890-ben ezekből a földekből jött létre Oklahoma állam, 1907-ben a maradék földeket is Oklahomához csatolták.)

A feketékkel kapcsolatban: már az első alkotmány is elismeri, hogy a rabszolgaság egy rossz valami, de első az Unió.

 
 
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés

Keresés
3d műszempilla sminkes ima
Copyright MyCorp © 2018 Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz

friss hírek

egyéb hírek

onine

linkkatalógus

hírek mindennap

friss hírek friss hírek