EK jogi jellege:
§ EK (EU): - egyedülálló - alapítói tagállamok; ez egy olyan nemzetközi szervezet, mely elsődlegesen gazdasági célokat fogalmaz meg - döntéshozatal alapja a jogalkotásnak (a kormányok miniszterelnökei) - a hagyományos állami szintről nemzetek feletti szintre kerül - közösségi intézmény hoz egy olyan döntést (minőségi többséggel), melyet az államok kötelesek betartani - közösségi jog: - együtt él a nemzeti jogrendszerrel - jogalkotók + a tagállamok jogalkotói
§ Közvetlen hatály kérdése, vagyis, hogy a közösségi jog tagállami bíróság előtt alkalmazható-e? - állammal szemben hivatkozhatok-e a közösségi jogra? – Vertikális közvetlen hatály - magánszeméllyel vagy jogi személlyel szemben hivatkozhatok-e a közösségi jogra? – Horizontális közvetlen hatály
Példák: -1963-ban Van Gend En Loos; holland kereskedelmi cég Németországból vegyi termékeket importált. A Római Szerződés kimondta (1957), hogy a vámokat és a korlátokat nem szabad emelni. A hollandok tehát nem emeltek vámot, csak a terméket tette egy magasabb vámcsoportba. A cég beperelte a Holland Államot a holland bíróság előtt az Római Szerződésre, az EK jogra hivatkozva. Az eljárást felfüggesztették, a bíróság jogértelmezésre fordult az EK-hoz. Végül nyert a pali, mert joggal hivatkozott a közösségi jogra - 1964-ben Defrenne (légi utaskísérő) a Sabena légitársaság alkalmazottja: „egyenlő munka – egyenlő bér”, „nők – férfiak”. Magánszemély áll szemben egy jogi személlyel szemben: lehet hivatkozni a közösségi jogra)
§ A jogszabály akkor érvényes, ha a szabályok megtartásával hozzák. Az EP hozhat, a kormány nem hozhat jogszabályt. A jogszabály hatályos, amint életbe lép.
Pl: autóvásárlás: megvásárolom az autót, de csak 2 hónap múlva tudom használatba venni, akkor lép majd hatályba. Az, aki eladta nekem, kötelezettséget vállalt arra, hogy majd átadja nekem az autót, nekem pedig jogom lesz majd használni azt.
A hatály lehet: - időbeli - személyi - területi
Alsóbb szintű jogszabály nem szabályozhat felsőbb szintűvel szemben.
Pl.: - EK-jog: - Honvédelmi kötelezettség - Honvédelmi törvény - Honvédelmi minisztérium (betegségek, melyek miatt nem lehetek katona) - Belső jog: - Alkotmány - Törvény - Rendelet (kormány, minisztérium, önkormányzat)
§ Csoportosítás más szempontok alapján:
1) Kezdeményező
2) Adminisztratív: - feladata az intézmények működtetésébe történő segítség - a tagállamok nemzeti igazgatási rendszerét is bevonja, így tehát a tagállamok nagyban befolyásolhatják a jó vagy a rossz irányba történő teljesítést.
3) Normatív funkciók: „szerződések őre”, feladata, hogy az EK-jog elérje azt az elvet, amelyet célul tűzött ki. Vizsgálja, ellenőrzi a rendeleteket, az irányelvet, és a döntést. Aki ellentétes magatartást tanúsít, azt : - írásban figyelmeztetik: 2 hónapot adnak a követendő magatartás követésére (évente kb. 200 eset) - indokolt vélemény megküldése (REASENED OPINIEN) – 2 hónap a határidő, itt az esetek 90%-a rendeződik - 10% (állam) ellen pert indítanak, ahol aztán 100%-ban rendeződnek a dolgok (évente 20 eset jut el idáig, általában Olaszországból)
4) Közvetítő: feladata, hogy ne a tagállamok véleményével ellentétesen szülessenek a jogszabályok
5) Reprezentációs funkciók: amikor a tagállamokat képviselni kell. Van olyan terület, ahol párhuzamosan vesznek részt (pl.: csatlakozás) friss hírek
|